Belföld

A Sulinet árnyoldalai

A nagycsaládosok és a minimálbéren élők nem vehetik igénybe a Sulinet expressz adókedvezményét, a felnőttképzésben részt vevők sok esetben elesnek a teljes kedvezménytől, a kiskereskedők árai pedig a maximált ár és a nagykereskedelmi árak közé szorultak – számol be keddi számában a Magyar Hírlap a Sulinet-program árnyoldalairól. A Sulinet expressz forgalma pár hónap alatt egyébként a hétmilliárd forintot is meghaladta.

Jelentős adókedvezmények vehetők igénybe a Sulinet expressz program révén, vannak azonban olyan apróságok is, amelyek elsőre nem tűnnek fel az óvatlan olvasónak. A személyi jövedelemadóról szóló törvény azonban a felnőttképzésben részt vevők adójából oktatással kapcsolatos költség címén legfeljebb évi hatvanezer forintot enged leírni. Ezt pedig részben vagy teljesen kimerítheti a tandíj harmincszázalékos adókedvezménye, emiatt lehet, hogy a Sulinet-kedvezményt az illető nem tudja kihasználni.

Három éven át évi hatvanezer forintos adócsökkentésre csak akkor van mód, ha a vevő lízingeli vagy tartós bérlet konstrukcióban vásárolja meg a számítástechnikai terméket. A telefonos ügyfélszolgálaton azonban úgy tájékoztatták a lapot, hogy a lízingelés nem lehetséges, mivel egyetlen bank sem állt elő ilyen konstrukcióval sulinet expresszes vásárlás esetére.

Tartós bérleti szerződéshez előírt letéti konstrukciót pedig a K&H kínál. A 66 pályázatnyertes cég között is összesen csak kettő olyan van, amelynél kihasználhatjuk ezt a lehetőséget.

Tartós bérlet esetén kötelesek vagyunk a bankkal letéti szerződést kötni, mert így garantált, hogy az eladó minden évben hozzájut az őt illető pénzhez. A bank számára kitűnő üzlet a letéti konstrukció megkötése. A vevő ugyanis – ha a maximális adókedvezményt ki akarja használni – letétbe helyez 180 ezer forintot, amelyet a bank hatvanezer forintonként utal át évente az eladónak. Mindez valójában azt jelenti, hogy a bank egy évig 120 ezer, majd további egy évig hatvanezer forintunkkal rendelkezik szabadon, kamatot azonban nem fizet. A vevőnek ráadásul kétéves futamidő esetén hatezer, hároméves esetén 12 ezer forintos regisztrációs díjat is kell fizetni, amennyiben a teljes keretet kihasználja – írja a lap.

Sőt a vásárlástól számított negyedik és tizedik év között további évi – általában – ezer forintot kell az eladó részére kifizetni, mert csak így minősülhet az értékesítés tartós bérletnek. S minthogy bérletről van szó, a tíz év lejárta után a vevőnek ki kell fizetni a bérelt eszköz maradványértékét. Ennek mértéke nincs meghatározva: lehet egy forint, de akár húszezer is. Persze van más megoldás is: vissza kell adni az addigra elavuló terméket.

Nem írhatják le személyi jövedelemadójukból a megvásárolt számítástechnikai termékek árát a minimálbéren élők és a nagycsaládosok. Az ok triviális: nem fizetnek adót. A minimálbér adómentes, a nagycsaládosok pedig csak hárommillió forintos jövedelem felett fizetnek jövedelemadót. Így pont ők azok, akik nem részesülhetnek semmilyen kedvezményben, hanem kénytelenek kigazdálkodni a teljes árat, ha számítógépet vásárolnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.