Belföld

Tájkép csata után – most merre?

A kötvénypiacnak csak egy hétre volt szüksége, hogy a válság szélére sodródjék, az eseményeket már a részvénypiac is megsínylette. Mi lesz a magas kamatkörnyezet gazdasági hatása?

Ma is ülésezik a jegybank Monetáris Tanácsa, délután kettőkor jelentik be a testület döntését. Pénteken reggel kilenckor azonban már 3 százalékos kamatemelést hajtott végre a központi bank, jelezvén: a forint piaca olyannyira a válság szélére sodródott, hogy ezt a 13 kereskedési órát sem lehetett kivárni. Ez azt igazolja, hogy itt nem a váratlanság játszotta a kulcsszerepet, hanem a kényszer.

A múlt héten a kötvényhozamok látványos emelkedésnek indultak, amit a forint gyengülése követett. Ez az eladási hullám viszonylag illikvid piacon következett be, mondhatnánk, hogy könnyű volt eltolni a forintot, amely 267-ig süllyedt az euró ellenében. A kötvénypiacon is mintegy 100-150 bázisponttal emelkedtek a hozamok, és már egy 2 százalékos kamatemelés is be volt árazva.

Átok ül a Molon

 

A legutóbbi, 1998-as Mol-jegyzést az ázsiai valutaválság kiváltotta orosz tőzsdekrach majd a magyar részvényárfolyamok látványos bedőlése árnyékolta be. Az éppen ezen a héten zajló újabb Mol-kibocsátás szempontjából rosszabbkor most nem is jöhetett volna egy ilyen kiszámíthatatlan környezet. A külföldi befektetők tartanak a bizonytalanságtól és az esetleg elszálló forinttól, ugyanis a forint gyengülése számukra ugyanolyan veszteséget okoz, mint ha a részvényárfolyam esne. Ettől függetlenül érdemes lehet magánszemélyeknek jegyezni, mivel a hazai befektetők nem futnak árfolyamkockázatot. De azt sem szabad elfelejteni, hogy ha most veszünk állampapírt, akkor egész biztosan kapunk 11 százalék fölötti kamatot, és ezt verni most nehéz lesz. 

Előzmények

Az eladási hullámot egy nagy külföldi bankház elemzése robbantotta ki, e szerint jövőre a magyar folyó fizetési mérleg hiánya meg fogja haladni a GDP 7 százalékát. Ez elképesztően magas szám, amelyet finanszírozni kell. Ehhez kapcsolódik a 4,5 százalékra várt költségvetési deficit, és hozzátehetjük a koktél harmadik elemét, miszerint a hazai lakosság nettó megtakarítása nulla alá csökkent az utóbbi időben, és várható, hogy ez a trend folytatódni is fog a nagymértékű hitelexpanzió és lakásvásárlások miatt. A magyar lakosság tehát nem vásárol kötvényeket, nem finanszírozza az állam hiányát.

Mivel a külföldi beruházások sem fognak jelentős szintre emelkedni, az említett két kulcsmérleg deficitjének finanszírozása csakis a külföldről beáramló portfóliótőkén múlik. Ahhoz azonban, hogy a külföldiek kötvényeket vásároljanak ilyen rossz makrogazdasági környezetben, extra hozamot kell nyújtani számukra. Egyes külföldi elemzők viszont arra mutatnak rá, hogy a hüvelykujjszabály szerint a magas folyó fizetési mérleghiány esetén a forintnak gyengülnie kell, így akármilyen magas a kamat, érdemes erre spekulálni.

Jó hiány, rossz hiány

Árnyalja a képet, hogy a magyar folyó fizetési mérleg problémáját valószínűleg egy szignifikánsan gyengébb árfolyam sem oldaná meg, az importért ugyanis a magas bérkiáramlás és a magas költségvetési hiány a felelős. Gyengébb árfolyam esetén elszállna az infláció, és igen költséges lenne azután a csillagok közül visszahozni a földre. Arról nem is beszélve, hogy a gazdasági folyamatok már elérték mélypontjukat, és a mutatók javulására lehet számítani.

A fókuszban lévő folyó fizetési mérleggel kapcsolatban két dolgot kell szem előtt tartanunk. Az import oldalon megugrott a beruházási célú behozatal aránya a fogyasztásival szemben. Ha egy külföldi cég idetelepül, akkor beszerzi a gyártósort és a készleteket, egy részét természetesen külföldről. De ezek az egy idő után exportot generálnak. Tehát a gazdasági fellendülés első szakasza a folyó fizetési mérleg romlásával jár, de ha létezik ilyen, akkor ezt nevezhetnénk „jó folyó fizetési mérleghiánynak” is.

A másik fontos dolog, hogy változik a számítás menete, jövőre egyes tételek belekerülnek a mérlegbe, és emiatt 1,5 százalékkal megnő a deficit az ideihez képest. Ha az idei alapon számolnánk a jövő évi mérleget is, akkor mindössze 5-5,5 százalékos hiányt kapnánk. De hát ki szokott árnyaltabb képben gondolkodni a szakadék szélén?

A tőzsde vesztesei

A részvénypiacnak sem tett jót ez az eset. A BUX 3 százalékot zuhant a múlt héten, de ehhez kellett egy kisebb feltámadás péntek délután. A kamatemelés legnagyobb vesztese értékelési oldalról a Démász lehet, amely egyrészt rövid lejáratú forinthitelekből finanszírozza magát, másrészt az osztalékhozamot a hosszú kötvények hozamához szokták viszonyítani, ami most már megközelítette a 9 százalékot, azaz a 10 százlékos hozam már nem annyira kedvező.

A piacon a legnagyobb vesztes a történelmi mélységbe süllyedő Rába volt, amely azonban a dollár gyengülésére reagált röpke 8 százalékos eséssel. A nagyok közül a Matáv jött ki vesztesen: kimaradt az emelkedésből, de a vesztesek sorát immár vezeti.

Fundamentálisan viszont a bankok érintettek a leginkább, de az OTP profitál a tartósan magasabb kamatkörnyezetből, miután elég nagy ahhoz, hogy a hitelkamatokat szinte azonnal emelje, míg a betéti kamatokat csak ráérősebben. Az év végén mégis rosszul jöhet ki az eredményben ez a hatás, a kereskedési célú kötvényállományon ugyanis jelentős veszteség van, és ez azonnal kiütközik, míg a magasabb marzs csak hosszabb időszak alatt jelentkezik. És vannak hagyományok is: az árfolyam negatívan szokott reagálni a kamatemelésekre. 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.