A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci helyzetelemzése szerint Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovákiának és az euróövezetbe egyébként sem nagyon siető Csehországnak a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentése a legnehezebb az összes euróövezeti kritérium közül. Ha ezek az országok valóban be akarják vezetni 2008-ban az eurót, az elfogadhatatlan mértékű kiadáscsökkentési kötelmeket róna rájuk a következő három évben.
A JP Morgan szerint ezért 2009-2010 előtt nem várható az EU-hoz májusban csatlakozó kelet-európaiak belépése az euróövezetbe, különösen annak figyelembe vételével, hogy a 2005-2006-ban esedékes választási fordulók előtt a politika nem szívesen vágna bele megítélésbeli károkat – és lassuló növekedést – okozó kiadáscsökkentő programokba. Ez a második olyan londoni elemzés az utóbbi napokban, amely egyértelműen az évtized legvégére teszi az euró bevezetését a térségben. A múlt héten a Standard and Poor,s nemzetközi hitelminősítő Magyarországról kiadott időszaki jelentésében 2009-re jósolta a magyar eurócsatlakozást, mondván: valószínű, hogy a költségvetési kiadáscsökkentés a kormány által tervezettnél fokozatosabban megy majd végbe a következő években.
A JP Morgan londoni irodájának saját becslése szerint a magyar államháztartási deficit az idei 5,8 százalék, a jövőre jósolt 4,8 százalék és a 2005-re várt 4,0 százalék után még 2006-ban is 3,7 százalék lesz az ESA számítási módszer alapján. A pénzügyi szolgáltató szerint a négy EU- és euróvárományos kelet-európai ország közül “minőségileg” a legjobb kormányzati költségvetési konszolidációs program Szlovákiáé és Lengyelországé, amelyek jelentős kiadáscsökkentési célok mellett növekedés-központú adóreformokat is tervbe vettek. Jóllehet Magyarország konszolidációs programja a kitűzött deficitcélok alapján a legambiciózusabb, “minőségileg” – az euróövezetbe nem siető Csehországéval együtt – elmarad az előbbi kettőtől, mert továbbra is magas általános adóterheléssel és a hazai össztermék értékéhez mérten magas arányú központi szociális újraelosztással számol.
A JP Morgan megállapítja ugyanakkor azt is, hogy a konszolidációs programokhoz szükséges intézkedések parlamenti elfogadtatásának esélyei Magyarországon a legjobbak, mert a térségben a magyar kormányé a legnagyobb törvényhozási többség. A többi országban kormányzó, esetenként tényleges többség nélküli, gyenge koalíciók nagyobb kockázatot jelentenek a konszolidációs programokra – áll a bankcsoport elemzésében. A jelentés Magyarországnak a 2003-ra várt 2,7 százalék után jövőre 3,0 százalékos gazdasági növekedést jósol, és azzal számol, hogy a jelenleg 9,50 százalékos jegybanki alapkamat jövő júniusra 9,00 százalékra, szeptemberre 8,50 százalékra, jövő decemberre 8,00 százalékra csökken.
