Belföld

Jövőre eladják a Mol maradék 9 százalékát is

admin
admin

2003. 11. 27. 11:48

A magyar kormány a jövő év közepéig el akarja adni a Molban maradó utolsó 9 százalékát is - idézte László Csaba pénzügyminisztert csütörtökön a Reuters hírügynökség.

A mostani privatizáció után még maradó körülbelül 9 százalékot a budapesti értéktőzsdén adják el, és nem pedig közvetlenül valamilyen stratégiai befektetőnek – idézte a pénzügyminisztert a hírügynökség. Ezzel a pénzügyminiszter elébe vágott azoknak a piaci spekulációknak, hogy a maradék részt a lengyel PKN Orlennek szánnák – írta a Reuters. A mostani értékesítésben szerdán megállapított, részvényenként 7100 forintos maximumárat a Mol “méltányos árának” nevezte a pénzügyminiszter, szemben a csütörtök délelőtt 6270 forint körüli tőzsdei árral. A pénzügyminiszter arról is beszélt a Reutersnek, hogy 2006-ig 2,5 százalékra akarja csökkenteni a költségvetés GDP-arányos hiányát, mert csak a rendszeres, folyamatos költségvetés-csökkentés vonzhatja vissza a konvergenciajátékosokat a jelenleg bizonytalan magyar tőkepiacra. Már azt is jelentős bizalomnövelésnek nevezte, hogy a parlament a héten elfogadta a GDP-arányos államháztartási hiány 3,8 százalékra csökkentését jövőre.


“A legfontosabb feladatunk: következetesen végrehajtani a meghirdetett gazdaságpolitikát. Remélem, jövőre elmondhatjuk, hogy a fordulat idén kezdődött” – idézte a minisztert a hírügynökség. László Csaba szerint a fordulat gyors változást hozhat a piacon, ahol a 2006-ban és a 2008-ban lejáró kormánykötvények hozama 10 százalékra ugrott ebben a hónapban. “Eljön az idő, amikor ez hirtelen megfordul, és a hozamok meredeken esnek. Ezért csökkentjük a kínálatot is” – mondta a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a szigorúbb költségvetési és jövedelempolitika növeli fogja a központi bank pénzügypolitikai játékterét jövőre.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.