Az Ecostat felmérésének listáján szereplő 100 középvállalat közel fele ipari cég. 22 vállalkozás a gépiparban és a fémfeldolgozásban tevékenykedik, ezen kívül az élelmiszeripar és műanyag-feldolgozás képviselteti magát
nagyobb súllyal a rangsorban. A lista negyede a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás legkülönfélébb ágazataiból került ki, ezek a cégek szoftverkészítéssel, tanácsadással, mérnöki tervezéssel, kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak. Annak ellenére, hogy minden tizedik középvállalat mezőgazdasági főtevékenységet folytat, a listán mindössze két ilyen szerepel, mivel a mezőgazdasági vállalatok termelésének hozzáadottérték-tartalma igen alacsony.
Jött a külföldi tőke
A középvállalati szektorban a külföldi működőtőke közel egyötöde van. 2002-ben a középvállalatoknál 9,5 százalékkal gyarapodott a külföldi tőkerész, minden más vállalati nagyságkategóriában és a vállalati szektorban arányuk csökkent. Bizonyos koncentráció tapasztalható az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás ágazat külföldi tőke vonzásában. Az ide tartozó 13 százalékot kitevő közepes cégek a külföldi tőke négyötödét működtetik. A középvállalati rangsorba tavaly 800 millió forint hozzáadott érték felett lehetett bekerülni.
A 100 legnagyobb magyarországi középvállalat, azaz az ECOSTAT KÖZÉP-TOP körbe került cégek dinamikusan fejlődtek. 80 vállalatnál nőtt a megtermelt hozzáadott érték, átlagosan több mint 220 millió forinttal, 25 százalékkal. Tíz vállalatnál viszont 10-20 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket állítottak elő, mint 2001-ben. Az ilyen vállalatok a rangsor első feléből a második felébe sorolódtak, vagy jelentős pozícióvesztést szenvedtek. Összesen 20 vállalatnál csökkent a GDP, az üzemi veszteség elérte a 2 milliárd forintot. A hozzáadott érték többi része, a munkavállalói jövedelem és az értékcsökkenési leírás növekedése nem kompenzálta a veszteséget.
A középvállalkozói kör stabilitását jelzi, hogy a cégek háromnegyede egy évvel korábban is szerepelt a rangsorban. Továbbra is az Uvaterv Út-, Vasúttervező Rt. áll az első helyen. A cég saját vagyona ugrásszerűen gyarapodott. Az ISC-Hungária Informatikai Kft. a tizedik helyről került a képzeletbeli dobogó 2. helyére. A műanyagfeldolgozó-ipart képviseli a harmadik helyen álló Prodax Elektromos Szerelvénygyártó Rt. Mutatói megközelítik a kis- és középvállalkozásokról szóló törvényben megfogalmazott kritériumokat.
A mozdulatlan közép
A középvállalatok súlya változatlan a magyar gazdaságban. A GDP alapján a közepes cégek részesedése az utolsó három évben 21 százalék volt. Ez megfelel az 1996-ban elért részaránynak. A nagyvállalatok súlya az utóbbi 5-6 évben 60-ról 55-56 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a kis- és mikrovállalkozások 20-ról 24 százalékra bővülő aránya a középvállalatoknak egyötödös súlyt jelentett.
A KÖZÉP-TOP listán szereplő vállalkozások átlagosan 150 alkalmazottal dolgoztak, mintegy 1,1 milliárd forint GDP-t termeltek 2002-ben. Nettó árbevételük 2,6 milliárd forint volt, míg üzemi eredményük 0,31 milliárd, ebből együttesen 23 százalékot fizettek kamatokra és jövedelemadóra. A 100 vállalat közül egyébként 20 jövedelemadója nulla.
A rangsorban szereplő cégek átlagos jegyzett tőkéje meghaladja a negyedmilliárd forintot, ez egy nagyságrenddel magasabb, mint az 5750 közepes cég átlagos tőkéje. A külföldi tulajdon aránya 57 százalékos. A listán szereplők közül 50 vállalat jegyzett tőkéjének felét haladja meg a külföldi rész, ebből 40 vállalat kizárólagos külföldi tulajdonú. 45 gazdálkodó 100 százalékos hazai tulajdonban van.
Az 5750 középvállalat eredményesen zárta a 2002-es gazdasági évet. A cégek 80 százaléka volt nyereséges. A szektorban egy év késéssel éreztette hatását a világgazdasági recesszió. Az exportra termelő középvállalatok értékesítése 2002-ben megtorpant. A 2000-es 27,1 százalékos exportnövekményt 2001-ben további 20 százalékos növekmény követte. A vállalatcsoport tavalyi exportja néhány tized százalékkal volt több a 2001. évben elért 1080 milliárd forintnál.
Jelentős exportpozíció
A középvállalatok kivitele nem tekinthető marginálisnak. Közülük minden negyediknek az értékesítési árbevételében jelentős súlyt képvisel az export, 900 olyan volt tavaly, amely árbevételének legalább felét a külpiacon realizálta. Az utóbbiak között nagy hányadban találunk olyan vállalkozásokat, amelyek 90-100 százalékban kivitelre termelnek. Így nem meglepő, hogy a legalább fele részben exportálók nettó árbevételének átlagosan 80 százalék feletti részét teszi ki a kivitel, és 400 olyan középvállalat van, amelynél a fenti arány 33 százalék. A középvállalatok negyede adja a szektor 1100 milliárdos exportjának 90 százalékát. Az ágazatok közül a feldolgozóipariak dominálnak, 650 milliárd forintos kivitelük kétharmadát a külföldi tulajdonban levő cégek realizálják.
A középvállalatok jövedelmezősége folyamatosan javul. Az összes eszközre vetített adózás előtti eredmény tavalyi 5,4 százalékos értéke az utóbbi évek legjobb teljesítménye. A közepes vállalatok 80 százaléka nyereségesen zárta a múlt évet. Nettó árbevételük növekedési üteme azonban felére csökkent, elsősorban a kivitel stagnálása következtében.
A fejlesztésekhez igénybe vett hosszú lejáratú hitelek állománya a középvállalati szférában az összes vállalati átlagnak megfelelően háromszorosára gyarapodott az elmúlt hat évben. Korábban évente mintegy 100 milliárd forint bővülés eredményeként tavaly közel 900 milliárd forintot tett ki a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya.
A két éve tartó recesszió hatására azonban a hitelek igénybevétele csökkenő tendenciájú. Tavalyelőtt 80 milliárd forint volt a hitelállomány növekménye a közepes méretű cégeknél, tavaly 60 milliárd, míg a mintegy átlagosan 50 százalékkal alacsonyabb saját tőkéjű kisvállalkozásoknál 26 milliárd forinttal bővült az idegen források állománya.