Az elemzés szerint az elmúlt hónapokban nem sikerült elérni a forint erősödését, a külföldi befektetések volumene továbbra sem kielégítő. Az államháztartási hiány jövő évi csökkentését a kutatók kedvező jelnek tekintik, a költségvetési törvényben szereplő deficitnél ugyanakkor magasabb értékkel számolnak.
Az államháztartás hiánya októberben már meghaladta az éves tervezettet, s az év hátralévő részében sem várható jelentős javulás – áll az előrejelzésben. A Pénzügyminisztérium is felfelé, GDP-arányosan 4,9 százalékra korrigálta idei prognózisát, ám az Ecostat 2003-ban ennél magasabb, 5,6 százalékos hiánnyal számol.
A kutatók szerint a belső egyensúly jövőre javul, a költségvetési törvényben számolt tételek némelyike azonban várhatóan nem a várt mértékben változik. Az uniós pályázatok elnyerésének hatékonyságától, valamint a tervezett közigazgatási kiadáscsökkentések valódi hatásától függően a hiány akár fél százalékponttal is meghaladhatja a kormány által tervezett 3,8 százalékot – vélik.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a külső egyensúly továbbra is romló tendenciát mutat, az export növekedési üteme nem kielégítő, finanszírozási oldalon még mindig meghatározóak az adóssággeneráló tételek. A fizetési mérleg hiánya – módszertani változással is számolva – várhatóan jövőre is 4 milliárd euró fölött lesz.
Az irányadó jegybanki kamat mértéke június közepe óta nem változott. Az adóváltozások miatt az MNB már a 2005 decemberi inflációs célra koncentrál, rövid távon az árfolyamcél nagyobb prioritást kapott.
A forintot az elmúlt hónapokban sikerült a fiskális és monetáris politika közös céljaként meghatározott 250-260 forint/eurós sávon belül tartani, de a valuta inkább az implicit sáv gyenge oldalához volt közelebb az elmúlt időszakban. Az MNB november elején az állampapír piacon is megpróbált interveniálni – közvetve – a forint érdekében, a valuta tartós erősödését azonban nem sikerült elérni. November végén az euró már 260 forint fölé emelkedett.
Kamatcsökkentés az Ecostat szerint 2003-ban már nem valószínűsíthető, tartós forintgyengülés mellett azonban elképzelhetőnek tartják a monetáris szigorítást.
A 12 havi fogyasztói árindex a hatósági áremelések és a feldolgozatlan élelmiszerek drágulása miatt az év végéig 5 százalék fölé emelkedik – vélik. Éves átlagban 4,6 százalékos inflációs rátával számolnak. Az elemzés szerint a jövő évi fogyasztási adóváltozások miatt 1,0-1,5 százalékos inflációs többlet prognosztizálható, összességében 6 százalékos éves inflációt várnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
