Belföld

Ahold-gondok – nem megy a bolt

admin

2003. 11. 26. 14:44

Nem sikerült stabilizálnia az új menedzsmentnek a könyvelési botrányba keveredett Ahold cég helyzetét. A világ harmadik legnagyobb "élelmiszer-kiskereskedője" komoly bajban van.

Bajban van a holland Ahold kiskereskedelmi cég, melynek első kilenc havi nettó eladása 10,5 százalékkal, 43,3 milliárd euróra csökkent a tavalyi

48,390 milliárdról. A cég egy részvényre jutó vesztesége tízszeresére nőtt egy év alatt.


Az amerikai Wal-Mart és a francia Carrefour után a világ nagyságra harmadik élelmiszer-kiskereskedőjének arculatérték-leírások és egyszeri tételek előtti működési nyeresége 857 millió euró volt, ami 53,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 1,839 milliárd euróhoz viszonyítva. A cég az idei első kilenc hónapot 62 millió euró nettó veszteséggel zárta, tavaly ugyanekkor 17 millió euró nettó nyeresége volt. Részvényarányos vesztesége 0,1 euróra nőtt a tavalyi 0,01 euróról.


A kezdetek 

Az Aholdot 1887-ben alapították, pontosabban akkor vette át a 22 éves Albert Heijn édesapjától egy zaandami vegyesbolt irányítását. Tíz év múlva már 23 üzletben, Amszterdamban, Hágában és Alkmaarban is árulja portékáit Heijn. A cég 1911-ben jelent meg először saját termékeivel. 1948-ban bevezetik az amszterdami tőzsdére, majd 1951-ben megkezdi a hazai konkurensek felvásárlását. A cég külföldi terjeszkedése 1973-ban indult. 

Részvénykibocsátással próbálkoznak


Az amszterdami értéktőzsdén az Ahold árfolyama szerdán a korai kereskedésben 5 százalékkal, 7,86 euróra csökkent, részben arra a bejelentésre, hogy a kiskereskedelmi cég 3 milliárd euró értékben részvényt bocsát ki, darabonként 4,83 euró áron. A részvényeladás révén befolyó összegből az Ahold csökkenteni akarja 10 milliárd eurót meghaladó adósságát.


Az Ahold vesszőfutása korántsem most kezdődött. Az év elején szenzációként hatott a hír, hogy a cég 500 millió dollárral kozmetikázta könyvelését, csak azért, hogy ennyivel nagyobb nyereséget mutathasson ki. Akkor, a könyvelési “problémák” bejelentése nyomán az Ahold részvényei pillanatok alatt elvesztették tőzsdei értékük több mint felét, egészen pontosan 64 százalékkal zuhantak.


Trendek a szatyorban 

Amíg a magyar, szlovák és lengyel háztartások élelmiszerre a legtöbb pénzt kis boltokban adják ki, addig Csehországban a hipermarket vette át a vezetést – tartalmazza a Fessel-GfK legfrissebb jelentése. A cseh élelmiszerkereskedelem koncentráltságát mutatja, hogy ott a háztartások 30 százaléka számára a hipermarket az élelmiszer beszerzésének fő forrása. Ugyanakkor Magyarországon a háztartások 38 százaléka említette első helyen a kis boltot, és csak 27 százalék a hipermarketet. 

Elherdált vagyon, kirúgott igazgatók


De még csak nem is ekkor kezdődtek a gondok, hiszen az ezt megelőző három évben már eleve 75 százalékot vesztettek értékükből az Ahold részvények. Elemzők szerit az Ahold menedzserei 1999 és 2002 között gyakorlatilag megtizedelték a befektetők pénzét. Ráadásul 2002-ben, amikor már igazán nagy gondban voltak, folyamatosan hamis profit warningokat adtak ki. A befektetők ugyan nem számítottak óriási haszonra, de joggal bíztak abban, hogy a cég hiteles adatokat közöl. Aligha vigasztalta őket, hogy az eset kipattanása nyomán kirúgták a cégtől Cees van der Hoeven vezérigazgatót és Michiel Meurs pénzügyi igazgatót.


Az Ahold megroppanását elemzők azzal magyarázzák, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek észak-amerikai és európai befektetéseit követően a kilencvenesek években már részben Ázsiában, illetve ennél is nagyobb lendülettel Dél-Amerikában terjeszkedett. Ez az újabb “felvásárlási roham” az utóbbi tíz évben 19 milliárd dollárjába került a cégnek. És korántsem bizonyult oly jövedelmezőnek, mint várták.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.