Belföld

Felújításra várnak a plázák

admin
admin

2003. 11. 25. 09:40

A nemzetközi kereskedelmi láncok erőteljes terjeszkedése a meglévő bevásárlóközpontokat is keményen próbára teszi, melyek rákényszerülnek, hogy üzleti mixüket és alaprajzi felosztásukat a nemzetközi normáknak megfelelően átgondolják, és a meglévő (infra)struktúrájukat felülvizsgálják.

Éppen ezért a fontos tömegközlekedési csomópontoknál – mint pályaudvarok és metrómegállók környéke – jelentős mértékű felújítási hullám várható – írja a Világgazdaság.

Budapesten a tervezett kiskereskedelmi projektek – mint például a Duna Plaza 15 000 négyzetméteres bővítése, vagy a XI. kerületi Savoya Park Shopping Center és Kereskedelmi Park a maga 58 000 négyzetméterével – további területekkel növelik a piacot.

Az idei első fél évben csak 8000 négyzetméternyi új bevásárlóközpont épült, így alig bővült a mintegy 900 ezer négyzetméternyi összterület, amelynek 7 százaléka vár bérlőre. A havi bérleti díjak négyzetméterenként 10 és 65 euró között mozognak, és a beruházók 10 százalékos hozammal számolhatnak. Ez a tendencia az év utolsó hónapjaiban és 2004-ben is folytatódik. Jövőre 150 000 m2 új bevásárlóközpont átadása várható – vetítette előre Fábri Gabriella, az osztrák NAI Otto ingatlan-tanácsadó cég magyarországi igazgatója.

A Váci utca egyébként még mindig nem drága a külföldi cégeknek, noha a Cushman & Wakefield Healey & Baker nemzetközi ingatlan-tanácsadó napokban közölt felmérése szerint két helyet lépett előre a tavalyi listához képest. A kiskereskedelmi szektor folyamatos bővülése ellenére a júniusi bérleti díjak az előző évi bérleti díjakhoz képest alig változtak. A Váci utcai 1044 euró/m2/év bérleti díj mindöszsze évi 0,1 százalékos emelkedést mutatott. A tanulmány rámutat, hogy az új piaci szereplők megjelenése továbbra is ösztönzőleg hat a magyar kiskereskedelmi piacra, jóllehet az újonnan belépő kereskedők célterületei csak a legkiválóbb területekre korlátozódnak.

A Váci utcai bérleti díjak alakulásáról John McKie, a budapesti C&W/H&B iroda kiskereskedelmi részlegének vezetője elmondta: „Továbbra is jelentős a kereslet jó minőségű üzletek iránt, ám az utóbbi egy évben az üzletkötések száma csekély volt. Amint újabb helyiségek kerülnek a piacra – ilyen például a Vörösmarty téri mintegy hatezer négyzetméternyi üzlethelyiség az ING fejlesztésében –, több üzletkötés várható, és a bérleti díjak emelkedésére is lehet szá-

mítani. Általában elmondható, hogy az elkövetkező évben több üzletkötésre kerül majd sor a Váci utcában. Bizonyos piaci szereplők – mint például a luxuscikk-forgalmazók – megjelenése kedvező hatással lesz a bérleti díjak alakulására.”

A felmérés szerint Prága hét helyet előrelépve a legnagyobb ugrást tette, és az összesítésben a 18. helyen szerepel. Európa egyik jelentős turistaközpontjaként a belvárosi sétálóutcák mágnesként vonzották a külföldi kereskedőket, a luxuskategóriába tartozó Louis Vuittontól a fiatalos divatot képviselő Zaráig. A neves cseh márkák, mint a Kenvelo vagy a Bata, szintén versenybe szállnak, hogy képviseltethessék magukat a legjobb helyeken.

Ami az egyéb kereskedelmi központokat illeti, sikertörténetekről elsősorban a lakberendezési és barkácsáruházak, valamint az elektronikai üzletközpontok számolhatnak be. A nagy német, osztrák és angol üzletláncok arra alapozzák dinamikus terjeszkedésüket, hogy sok magyar ember felújítja, vagy most építi házát, lakását. Kelet- és Közép-Európában nincs még egy olyan ország, amely a lakosság számára vetítve ilyen jelentős bevásárlóközpont-területtel rendelkezik – vélte a szakember.

Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára viszont arra figyelmeztetett, hogy egyre kevesebb a sikeres működésre alkalmas terület, pedig a jó befekte-tés és a kereskedelmi objektumok üzemeltetése szempontjából meghatározó a kiváló megközelíthetőség, a jó elhelyezkedés.

A telítettség mutatója lehetne a bérleti díjak változása, évekre visszamenőleg történő összehasonlítása, de erre vonatkozó adatokhoz jutni szinte lehetetlen. A bevásárlóközpontok tulajdonosai, üzemeltetői állítása szerint a bérleti díjak nem változtak drasztikusan az elmúlt években. A fővárosban a nagyobb bérlők (200 négyzetméter felett) havonta átlagosan 9–20 eurót fizetnek négyzetméterenként, az ennél kisebb boltoknál átlagosan 20–70 euró a tarifa. Ehhez jön havonta kb. 4–8 euró négyzetméterenként közös költségként, és számos központban külön 2 euró/hó/m2 összegű reklámköltség.

A piac tehát lassan telítődni látszik, de az uniós csatlakozás közeledtével a nagy nyugati kozmetikai, ruházati és más márkák továbbra is keresik a bevásárlóközpontokat. Ám nem csupán azokat, hanem előszeretettel bérelnek üzlethelyiségeket a belvárosban, főleg a Váci utcában. Több magyar céget is kiszorítottak onnan az elmúlt egy évben, akár úgy is, hogy elfogadták a magasabb bérleti díjat.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

smoking sign in coffe shop
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.