A pénteken nyilvánosságra hozott összesítés szerint a jelenlegi magas kamatszint továbbra is fennmarad, a jegybank a 9,5 százalékos alapkamatot január végéig nem csökkenti. Az elemzők szerint a jövő év első felében várható leghamarabb kamatmérséklés.
A Reuters a szakértők előrejelzését átlagolva az idén év végére 256 forintos euró középárfolyamot tart elképzelhetőnek. Az euró legmagasabb ára december végén 258 forint, legalacsonyabb ára pedig 251 forint lehet. Az előrejelzés szerint egy euró 2004 végén középárfolyamon átlagolva 250 forint, míg legmagasabb ára 255 forint, legalacsonyabb ára pedig 243 forint lesz. A jövő év januárjának végén az euró középára 255 forint, legmagasabb ára 259 forint, míg legalacsonyabb ára 250 forint lehet az előrejelzés alapján.
Az MNB nem támogatja a forint leértékelését
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) semmilyen körülmények között sem támogatja a forint leértékelését, a folyó fizetési mérleg egyenlegromlása ellen más módszerrel kell fellépni – mondta Adamecz Péter, az MNB alelnöke pénteken Budapesten, a Cégvezetők Klubja rendezvényén.
Az alelnök “baklövésnek” nevezte a kormánnyal együtt eldöntött júniusi sáveltolást. Mint mondta: ez olyan zavart okozott a piacon, aminek a terhét a magas kamatok miatt még ma is nyögik. Hozzátette: ezt követően a kormány is megértette, hogy a leértékelés nem lehet megoldás. Az alelnök megerősítette, hogy jövőre 4,5 százalékos alapinflációval számolnak, amit 2 százalékpont körül növelnek az adómódosítások. Hozzátette, hogy a 2005-ös inflációs várakozásokba reményei szerint a jövő évben átmenetileg emelkedő infláció nem épül be. Felhívta a vállalatvezetők figyelmét, hogy a jövő évi bérkiáramlásoknál ne az átlagos 6,6 százalék körül várható inflációt vegyék figyelembe, mivel bevételeik ennél mintegy 2 százalékponttal alacsonyabb ütemben nőnek csak.
Adamecz Péter szólt arról, hogy a jegybank a kormánnyal együtt támogatja az euró 2008-as bevezetését. Ismertette: ha Magyarország 2004 végéig, 2005 elejéig be tud lépni az ERM II-es árfolyamrendszerbe, elvileg 2008. január 1-jén bevezethető lesz az euró. “Ennek érdekében 2006-ban az inflációnak 3 százalék alá kell mérséklődnie, ami feltételezi, hogy 2005-ben 4 százalék körül alakul” – mondta.
Szavai szerint a kitűzött célok eléréséhez 250-260 forint/euró közötti árfolyamra van szükség, a sávhatárok lazább kezelése mellett. A 250-260 forint/euró közötti árfolyamot a jegybank kamatpolitikával jól tudja alakítani, szűkebb sávnak Adamecz Péter szerint nincs értelme. Az alelnök megerősítette, hogy az MNB feladata a stabil árfolyam biztosítása és hangsúlyozta, hogy az árfolyam tekintetében nincs konfliktus a kormánnyal. Az inflációs célok meghatározásánál a jegybank 255 forint/eurós árfolyamot vett figyelembe. Adamecz Péter fordulatot sürgetett a bérkiáramlás növekedésének alakulásában, fenntarthatatlannak nevezte a reálbér-növekedés eddig tapasztalt ütemét.
Megerősítette, hogy a bérnövekedésnek a termelékenység alakulásához kell igazodnia, és téves megítélésnek nevezte, hogy az árfolyam erősödése okozta volna a versenyképesség gyengülését. Úgy vélte, hogy ez elsősorban a munkaerőpiacnak az infláció alakulásához történt gyenge alkalmazkodása miatt következett be.Pozitív jelként értékelte a lakossági fogyasztás lassulását, a konjunktúra javulását, illetve a kormány és a jegybank közös, az euró bevezetésére vonatkozó szándékát. Ismertette: az MNB legutóbbi inflációs előrejelzése szerint az idén a cél nem teljesül, mivel év végén várhatóan 5,1 százalék, az év átlagában pedig 4,6 százalék lesz az fogyasztói árak növekedési üteme. Jövőre a decemberi prognózis 5,9 százalékos, az év egészében pedig 6,6 százalékos inflációt tartalmaz, ami 2005-ben decemberre 4 százalékra, éves átlagban pedig 4,2 százalékra mérséklődik.
Az elemzők teljesíthetőnek vélik a jegybank négy százalékos inflációs célját 2005 végére, az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányával kapcsolatos aggodalmak miatt azonban a piacok továbbra sem tartják elérhetőnek az euró bevezetésének 2008-as célját.
A felmérés szerint már elkezdődött az infláció emelkedése, amelynek valamikor a jövő évben kell megfordulnia akkor, ha teljesülnek a jegybank várakozásai és a jövő évi áfa emelések hatásai nem épülnek be tartósan az inflációs várakozásokba.
Az elemzői konszenzus szerint novemberben 5,1 százalékra nő az infláció az októberi 4,9 százalékról, majd decemberre 5,2 százalékra gyorsul. A jövő év decemberében még magasabb szinten, 5,7 százalékon várható az infláció, 2005 végére azonban a várakozások szerint 3,8 százalékra esik vissza. Ez utóbbi alatta van a jegybank 4 százalékos céljának.
A várt áremelkedések és a közelmúltban látott heves piaci ármozgások ellenére az MNB a várakozások szerint már nem emeli tovább irányadó kamatát, de egyöntetű vélemény, hogy legalább január végéig nem is csökkenti. A 9,5 százalékos jegybanki kamat a legmagasabb az Európai Unióhoz jövőre csatlakozó 10 ország között.
A Reuters szerint a külföldi befektetők piaci viselkedése arra utal, hogy a magyar makrogazdasági és piaci kockázatok mellett nem hajlandók magyar papírokba fektetni alacsonyabb kamatra. Az utóbbi hetek piaci zavarai után az elemzők által előrevetített hozamgörbe a felmérés szerint ez év végére mintegy ötven bázisponttal, a jövő év végére pedig mintegy harminc bázisponttal mozdul feljebb, lassabb konvergenciát ígérve az euró zónával. Az első kamatcsökkentést az elemzők többsége a jövő év első felére várja.
Nem Magyarország lesz az első az euró-versenyben
A felmérés eredményei szerint a jövő évben csökkenhet valamelyest az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, a befektetők aggodalmait kiváltó egyensúlytalanságok azonban továbbra is fennmaradnak, a várakozások szerint kitolva az euró bevezetésének a valószínűsíthető idejét.
Egy szélesebb mintán a múlt héten végzett elemzői felmérés alapján a Reuters szerint Észtország és Litvánia már 2007-ben, Lettország 2008-ban, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország azonban csak 2009-ben vezetheti be az eurót.
Az elemzők szerint a csúszást az államháztartási hiány magas szintje okozza: az elemzők szerint az már látszik, hogy a csökkentés sokkal magasabb alapról indul, mint a kormányzati feltevés. Az idén a 4,9 százalékos kormányzati előrejelzéssel szemben az elemzői konszenzus szerint a bruttó hazai termék (GDP) 5,5 százaléka lesz az államháztartás hiánya, jövőre pedig 4,4 százalékot ér el, azaz 0,6 százalékponttal haladja meg a kormányzati tervben megjelölt arányt. A hiányt két évvel az euró bevezetése előtt 3 százalék alá kell csökkenteni.
Növekednek az elemzők aggodalmai a folyó fizetési mérleg hiányát illetően is, hiszen a deficit jóval nagyobb, mint a korábban feltételezett: októberre az elemzők 300 millió euró hiányt várnak, s így a folyó fizetési mérleg deficitje az év végére elérheti a 4,6 milliárd eurót, vagyis a GDP mintegy 6,9 százalékát. Jövőre valamivel kisebb, 4,4 milliárd euró deficitet lát előre a konszenzus.
Az elemzők a jövő évre még nem várják a gazdaság jelentős élénkülését, ami kedvező esetben csökkenthetné az egyensúlytalanságokat. Erre az évre a múlt évi 3,5 százalékkal szemben csak 2,8 százalékos GDP-növekedést vár a piac, és az előrejelzések szerint jövőre is csak 3 százalékra gyorsulhat a növekedés.
