Belföld

Bush beszéde Londonban

Az amerikai elnök szerint a nemzetközi biztonság egyik alappillére a szabad nemzetek hajlandósága arra, hogy e biztonság védelmében szükség esetén "kiszámított mértékű erőszakot" alkalmazzanak.

George Bush, aki szerdán kezdte hivatalos állami látogatását Londonban, jelentős várakozással megelőzött külpolitikai beszédében azt mondta, hogy “az erőszakos diktátorokkal szemben néha erőszakkal kell fellépni”.

A szabadság és a biztonság változatlanul védelmezőkre szorul – jelentette ki Bush, aki a brit hadsereg mellett működő tanulmányi intézet (RUSI), valamint a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) nevű londoni kutatóközpont közös szervezésében megtartott rendezvényen beszélt.

Az amerikai elnök alig burkoltan kevéssé hatékonynak minősítette az ENSZ tevékenységét. Kijelentette: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közösen tesz jelentős erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a világszervezet azzá váljon, aminek szánták: a kollektív biztonság hatékony fenntartójává. Hozzátette: a két ország annak elkerüléséért is mindent megtesz, hogy az ENSZ eljelentéktelenítse saját magát, és ezzel a hajdani Népszövetség sorsára jusson. Ez utóbbi szervezetről azt mondta: akaraterő és hitelesség híján azonnal összeomlott, ahogy diktátoroktól származó kihívással került szembe.

Bush szerint ennek az volt az oka, hogy a szabad nemzetek nem ismerték fel “a jól látható gonosz agresszort sem”, és nem is szálltak szembe vele. Ennek következményeként az I. világháború után alig egy nemzedékkel Európának el kellett szenvednie Münchent, Auschwitzot, a villámháborút – fejtegette az amerikai elnök.

Bush szerint “a gonosz ma is jól látható”, és az általa jelentett veszély csak növekszik, ha létét tagadják. Ismét a nagy demokráciákra hárul a veszéllyel való szembeszállás felelőssége – tette hozzá.

Ebben az összefüggésben említette Irakot, mondván: a terroristák tudják, hogy az iraki demokrácia megteremtése jelenti az ő tevékenységükre nézve az egyik legnagyobb veszélyt, és “ebben igazuk is van”.

Bush “súlyosnak” ismerte el a szövetséges erők elleni iraki támadásokat, kizárta ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy e támadások miatt az amerikai hadsereg meghátráljon. Az elnök szerint a szövetségesek elő fogják segíteni a békés és demokratikus Irak megteremtését a Közel-Kelet szívében, és ezzel saját biztonságukat is erősíteni fogják.

A közel-keleti helyzetről szólva kijelentette: a cél a diplomáciailag elismert, biztonságban élő Izrael és a független, életképes palesztin állam megteremtése. Jasszer Arafat palesztin elnök nevének kiejtése nélkül Bush azt mondta, hogy “a régóta szenvedő palesztin nép” jobbat érdemel korrupt, terrorista szervezetekkel kapcsolatot tartó vezetőknél. Felszólította az európai államokat arra, hogy ne támogassanak olyan palesztin vezetést, amely cserben hagyja és elárulja saját népét.

Az elnök ugyanakkor egyértelműen felszólította Izraelt is a palesztin területeken lévő zsidó telepek, valamint a falak és kerítések építésének leállítására, az illegális telepek lebontására, és “a palesztinok napi rendszerességű megalázásának” beszüntetésére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik