Belföld

Prágai privatizátorok – csak taktikáznak?

admin
admin

2003. 11. 17. 14:20

Elhalasztották a nehéz helyzetben lévő Cesky Telecom cseh távközlési cég többségi állami részének magánosítását. A kisebbségi tulajdonosok ellenben már árulják pakettjüket.

 Távközlési liberó

Brüsszel megbízásából az IDC Research 2002-ben felmérte, hogyan ment végbe a távközlési liberalizáció az unióban és a csatlakozó országokban. Lengyelország és Csehország 43, illetve 41 pontos eredményével megelőzi Franciaországot a középmezőnyben, Magyarország 23-as indexével az utolsó.

Bohuslav Sobotka cseh privatizációs miniszter a közelmúltban még azt mondta, hogy az 51 százaléknyi állami részesedés magánosításának a folyamatát hamarosan megindítják és 2004-ben lezárul a cseh állami telefontársaság, a Cesky Telecom eladása. A miniszter legújabb közleménye azzal indokolta a néhány hónapos késlekedést, hogy a távközlési vállalathoz hasonló nagy cégek privatizációját nem egyszerű végrehajtani.


 Prága nyerésre áll

A cseh főváros áll nyerésre a Prága–Budapest párharcban a közép-európai regionális központ szerepének megszerzéséért – állítja a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Az újság 315 jelentős nemzetközi társaság vezetőjétől kérdezte meg, honnan szeretné irányítani cégét az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó régió országai közül. A megkérdezettek 41 százaléka Prágát választotta, Budapest és Varsó eredménye 30 százalék alatt maradt. Korábban a nagy cégekért folytatott küzdelemben Prága rendszeresen alulmaradt Budapesthez képest. 

Szemfüles vásárló döntő többséget szerezhet


Nem a mostani az első kísérlet a Cesky Telecom privatizációjára. Tavaly már megpróbálkozott ezzel a cseh kormány. Akkor a legesélyesebb a Deutsche Bank vezette konzorcium volt, amelynek tagjai között szerepelt a dán vezetékes telefonszolgáltató TDC cég is. De az ügylet az utolsó pillanatokban meghiúsult a vételár miatt.


A mostani privatizációs nekirugaszkodás érdekessége, hogy nem csak a főtulajdonos állam, hanem a Cesky Telecomban 27 százalékkal kisebbségi tulajdonos TelSource (a Royal KPN és a Swisscom konzorciuma) is el akarja adni részesedését. Így az a helyzet alakult ki, hogy ennek a 27 százaléknak a megszerzésével és az 51 százaléknyi állami hányad megvásárlásával egy új tulajdonos döntő többséget szerezhet a cseh vállalatban.


 Nyomott árú részvények

A Cesky tavalyi nettó nyeresége hatéves mélypontra, 4,3 milliárd koronára (158,2 millió dollár) hanyatlott, a Reuters által idézett szakértők az idén sem számítanak jobb eredményre. A Cesky Telecom árfolyama pénteken a prágai értéktőzsdén 0,1 koronával (a dollár árfolyama 27,9 korona) 287,3 koronára mérséklődött.   

Nyereségkorlát a hatósági ár


A kisebbségi részesedésre vonatkozó eladási szándék lehet tehát az egyik oka az állami privatizáció újabb késlekedésének. A TelSource ugyanis jövő tavaszig akar vevőt találni a részvényeire.


Elemzők azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy jelenleg csak nyomott áron értékesíthetőek a részvények, mert a Cesky Telecom várhatóan veszteséges lesz az idén. A cég pénzügyi vezetője, Juraj Sedivy a napokban arra figyelmeztetett, hogy ha a kormány nem járul hozzá a vezetékes szolgáltatás árának emeléséhez, akkor a cég mínusszal zárja az évet.


A rendszerváltás utáni mélypont 

A munkanélküliség már most meghaladja a munkaképes lakosság tíz százalékát, s a jövő évben a helyzet tovább romlik. Ami a munkanélküliséget illeti Csehország a rendszerváltás óta most van a legrosszabb helyzetben. Tíz járásban a munkanélküliség meghaladja a 15 százalékot. A húsz legnagyobb csehországi gazdasági vállalat az idén 11 ezer embert bocsátott el. 

Elbocsátási hullám


A vállalat persze aligha csak a hatósági áraktól szenved, de még az iparági válság kifejezés sem fedi teljesen a valóságot. A Mladá Fronta Dnes című prágai napilap nemrégiben közölte, hogy Csehországban az év végéig mintegy 20 ezer munkahely szűnik meg, míg januárban és februárban további 15 ezer személy elbocsátásával kell számolni. A hírek szerint a Ceské Dráhy (vasút) 2600, az OKD (ostravai bánya) 1073, míg a Vítkovice (vasmű) 720 személyt küld el az év végéig, de ugyancsak több százzal csökkenti alkalmazottai számát a CEZ energetikai csoport és a Komercní Banka.


A leépítési hullám érinti a Cesky Telecomot is. Előbb 2700 fő elbocsátását jelentette be, majd azt közölte, hogy 2005 végéig alkalmazottai számát mintegy 4 ezerrel csökkenti, elsősorban vezetékes szolgáltatási ágazatában. Ezzel a foglalkoztatottak összlétszáma – az Eurotel mobilvállalkozást is beleszámítva – 9500-ra fogy.


Talányos a Matáv

A Deutsche Telekom többségi tulajdonában lévő Matáv 2001-ben a Stonebridge Communications konzorcium vezető tagjaként 51 százalékos részesedést szerzett a macedón távközlési szolgáltatóban, a Maktelben. Straub Elek, a Matáv vezére azóta többször is „talányosan” szólt arról, hogy cége tervez-e hasonló lépéseket a régióban. 

Egyszerre csak egy falat?


A Cesky Telecom privatizációjának elhalasztása azzal is összefüggésbe hozható, hogy újabb lendületet vett a másik nagy „állami falat”, az Unipetrol többségi részesedésének magánosítása. A cseh kormány elképzelései szerint az Unipetrol Holding 63 százalékos állami részvénycsomagját jövő márciusig kellene eladni.


Pénzügyi szakértők úgy vélik, hogy a bevétel 8-10 milliárd korona lehet. A részvénycsomag minimális eladási ára nincs meghatározva. A cseh sajtó szerint az Unipetrol megvétele iránt a magyar Mol Rt., a brit Rotch Energy és a PKN Orlen érdeklődik. A kazincbarcikai BorsodChem az Unipetrol egyik leányvállalatát, a Spolana Neratovice céget szeretné megszerezni.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.