Belföld

Egészségtelen élethelyzetek – a munka

A pénzügyesek, az ingatlanosok, valamint az oktatásban és közigazgatásban dolgozók a leghajlamosabbak arra Magyarországon, hogy mikrosütőben melegített műkajákat egyenek.

A japán munkahelyek többségében a reggel néhány perces kollektív bemelegítő tornával kezdődik. Ez a sablonszerű mondat már szinte mindannyiunk előtt felrémlik, ha a munkahelyi egészségmegőrzésről esik szó. Ugyanakkor idehaza szívesebben nyúlunk a megváltó pirulákhoz, akár antibiotikum, akár úgynevezett „nem gyógyszer, de gyógyhatású készítmény” formájában. A magyar munkavállalók közel hatvan százaléka 2002-ben a szolgáltató szektorban dolgozott, többségük a busz és villamos utáni futás kivételével aligha találkozik a rendszeres napi testmozgással.

Az egészségtelen élethelyzetek

• Táplálkozási anomáliák (gyorsétkezés, készételek túlzott fogyasztása, ésszerűtlen diéta, fogyókúra)
• Környezeti hatások (savas eső, rossz termőföld)
• Életkörülmények megváltozása (stressz, túlzott szellemi, aránytalan testi igénybevétel, gyors élettempó)
• Nikotin, alkohol, koffein, egyéb serkentők túlzott fogyasztása
• Túlzásba vitt vagy rendszertelen sporttevékenység, egyéb testi megterhelés

Forrás: dr. Bakanek György – Egyensúlyban önmagunkkal! Orvosi Váró 2003 ősz  

A hamburgerkultúra végnapjai


Az egyre elhízottabb és leginkább mozgásszegény lakosságot szív- és mozgásszervi betegségek fenyegetik. Az EUROPA vizsgálat szerint csak a kontinensen 20 millióan szenvednek koszorúér-betegségben. A két évvel ezelőtti adatok szerint 56 millióan haltak meg a világon szív- és érrendszeri betegségekben. Pedig a sportorvosok szerint már heti négyszer negyven perc intenzív mozgás elég lehet a megfelelő fizikai állapot fenntartásához.

Az Amerikai Egyesült Államokban ma már bizonyos társadalmi csoportokban egyszerűen ciki a hamburgert árusító gyorséttermekben salátán és ásványvízen kívül mást is fogyasztani. Idehaza még alig van múlóban a piacgazdasággal együtt megjelent egészségtelen gyors- és készételek kultusza. Az irodai munkát végző munkavállalók nagy része szívesen fogyaszt gyorsan elkészíthető instant leveseket és egyéb ételeket.

Magyarországon az oktatásban, közigazgatásban és pénzügyi vagy ingatlankereskedelmi területen foglalkoztatottak a leghajlamosabbak arra, hogy otthonról hozott főtt ételek helyett beérik a mikrohullámú sütőben fél perc alatt elkészülő műételcsodákkal. A foglalkoztattottaknak majdnem negyede. Fizikai állóképességüket tovább csökkentik étkezési szokásaik, felgyorsult élettempójuk és sokszor helytelen vagy hiányos testmozgásuk.

Könyvelők a konditeremben – csak ésszel!

A konditermek viszont egyenesen reneszánszukat élik Magyarországon. A vállalatoknál teret nyert cafetéria rendszerek szinte kivétel nélkül tartalmazzák az erősítőgépek használatának lehetőségét. A kampányszerű sportolás viszont valójában több a veszélye, mint az eredménye. A munka után az erőgépeken edződő könyvelő, kellő bemelegítés és fokozatos, tervszerű teljesítménynövelés híján feltehetőleg több kárt tesz saját szervezetében, mint amennyi hasznot hajt.

„A rendszeres testmozgásnak nem az a lényege, hogy látványos eredménnyel szolgáljon” – véli egy pszichopedagógus, jógatanár. Sokkal fontosabb, hogy baráti kapcsolat alakuljon ki a saját testünkkel. Attól függetlenül, hogy férfiak vagy nők, kövérek vagy éppen kórosan soványak vagyunk. Szellem és testi lét egysége képes az eredményes munkavégzésre. A valamilyen irányban túlerőltetett, megterhelt test vagy psziché előbb-utóbb biztosan jelentős teljesítményromlást okoz.

A konditermek alternatívái

 

• Jóga
• Kocogás
• Séta a parkban vagy ahol mód van rá
• Kirándulás (nem extrém falmászás vagy túrázás)
• Az ülőmunkák közben alkalmanként tartott szünet, sétálás, karkörzés, nyújtózkodás
• Meditáció
• Úszás
• Szaunázás
• Csoportos labdajátékok (foci, kosárlabda)  

Kohászok helyett monitorbetegek

A világgazdaság termelési szerkezetének átalakulásával a mind kevesebb mozgást igénylő foglalkozások száma is jelentősen bővül. Ma már a foglalkozás-egészségügyi orvostanban megjelennek a kifejezetten ülőmunka okozta tünetcsoportok és elváltozások, mint az egyes foglalkozásokhoz tartozó rizikófaktorok.

A számítógéphez kötött munkavégzésnél már hazánkban is megkötik az egyvégtében ledolgozható időtartamot. Sőt a napi hat óra monitoros munkavégzés esetén munkaadói hozzájárulást tesznek kötelezővé a védőszemüveg beszerzéséhez. A monitorközi szünetek arra is jó alkalmat szolgának, hogy a megmerevedett hátat és gerincet megmozgassuk. Bár ma még aligha akad munkahely, ahol a tízperces szünetét töltő számviteli munkatárs hajladozásait, szökdeléseit ne kísérné fitymáló mosoly.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik