A felügyelet által jóváhagyott ajánlat a Magyar Tőkepiacban jelent meg hétfőn. Az ÁPV Rt. magánszemélyeknek és intézményi befektetőnek nem minősülő társaságoknak minimum 350 ezer, maximum 900 ezer darab részvényt értékesít november 10. és 14. között.
A magánszemélyek részvényenként 300 forintos árkedvezménnyel legfeljebb 300 darab részvényt jegyezhetnek. A maximumár megfizetésével 20 ezer darab részvény igényelhető.
A végleges értékesítési árat – amely nem lehet magasabb, mint a maximumár – várhatóan november 15-én határozza meg az ÁPV Rt. az intézményi befektetők által a zártkörű értékesítés során leadott ajánlatokból.
Az FHB korábban, zártkörűen forgalomba hozott A sorozatú törzsrészvényeinek tőzsdei bevezetését is engedélyezte a felügyelet. A kormány júliusban döntött az FHB privatizációjának részleteiről, amely szerint az állam többségi tulajdonos marad 50 százalék plusz egy szavazat erejéig az FHB-ban.
Rekord eredmény, jó kilátások
Szeptember végéig az FHB 2,3 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami jelentősen meghaladja nem csak az eredetileg egész évre tervezettet, de még a korrigált tervben egész évre vonatkozó 2 milliárd forintot is. Gyuris Dániel, a bank vezérigazgatója korábban elmondta, hogy a mérlegfőösszeg is a várakozásokon felül alakul: szeptember végén 255 milliárd forintot tett ki, a tervben erre az időszakra 244 milliárd forint szerepelt. Hozzátette, hogy a bank dinamikus növekedése nem teszi szükségessé a korábban tervezett alárendelt kölcsöntőke bevonását. A vezérigazgató jövőre is az ideihez hasonló növekedéssel számol.
A lakáshitelezés a júniusi megszorítások után a vártnál kisebb mértékben esett vissza, sőt az ősz újabb fellendülést hozhat – állítja a vezérigazgató. Az adójóváírás lehetősége körüli bizonytalanság sem vetette vissza a hitelkérelmeket. A legfrissebb adatok szerint 250 milliárd forint értékben folyósított lakáshitelt az FHB, ebből 90 milliárdot saját hálózatában, a többit pedig partnerei révén. Ez az érték meghaladja a tervezettet, csakúgy, mint a jelzálogbank nyeresége.
Az FHB a jövőben várhatóan több lábon áll majd, a lakáshitelezés mellett ugyanis a földjelzálog-hitelezés is beindulhat. A vezérigazgató szerint a jelzáloghitelek után erre a termékre irányulhat a hitelintézetek és a biztosítók pénzügyi innovációja.
Példa nélkül
Évek óta nem volt példa arra, hogy a budapesti tőzsdén privatizáljanak állami vállalatot, banki részvények kibocsátása pedig végképp a távol múltba vész. Az FHB nyilvános kibocsátása tehát nagy eseménynek ígérkezik, azt nehéz azonban kiszámítani, hogy mekkora lesz a kisbefektetők érdeklődése – írja a Magyar Hírlap. A vásárlás mellett szól, hogy a jelzálogbank többsége – a korábbi tervekkel ellentétben – állami tulajdonban marad, így stabilitása biztosított, miközben jövedelmezősége jó ütemben nő.
Mivel az FHB rendelkezik nemzetközi hitelminősítők szerinti besorolással, várhatóan az intézményi befektetők érdeklődése is nagy lehet. Az elemzők már az idei év után két számjegyű osztalékot jósolnak.
Ugyancsak az elemzők állítják, hogy az állam 10 milliárd forint körüli bevételre számít a jelzálogbank – névértéken – 3,3 milliárd forintos részvénypakettjének értékesítéséből. Az elemzői várakozások alapján arra lehet számítani, hogy a kibocsátási árfolyam 200 százalék körül mozog majd.
Elsősorban a biztosítók részéről jelentős volt az előzetes érdeklődés. Az eladásra felkínált részvények kisebbik hányada kisbefektetőkhöz kerül, a fennmaradó részét pedig zárt körben értékesítik. A vártnál nagyobb érdeklődés esetén azonban sor kerülhet átcsoportosításra a nyilvános és a zárt körben jegyzett papíroknál.
