Belföld

Egészségpénztárakból betegségpénztárak?

Küszöbön az egészségpénztári törvény módosítása. Változtatásokra szükség van a szakemberek szerint, de félő, hogy épp a prevenció szempontja szorul háttérbe.

A jövő évi adótörvények mellett kevesebb publicitást kapott az önkéntes pénztári törvény módosítása, holott 2004. januárjától lényeges változtatásokra számíthatunk, amennyiben a képviselők elfogadják a javaslatokat. Az egészségpénztárak a jövőben hangsúlyosabb feladatokat kaphatnak, ami erősítheti ezt az amúgy is dinamikusan fejlődő részpiacot.

A szakemberek ugyanakkor számos változtatást aggályosnak tartanak. Félő, hogy éppen a pénztárak szakmai koncepciója, vagyis a betegségmegelőzés elsődlegessége vész el. A tagok viszont legalább pénzügyileg jobban járhatnak, a magasabb adókedvezmény sokakat ösztönözhet arra, hogy pénzt fektessenek egészségükbe.

2004. január 1-jétől

 

• Nem csak nonprofit formában működhetnek a pénztárak
• Feloldják a 40 százalékos szolidáris alapképzést, bevezetik az egészségszámla fogalmát
• Szűkül a megvásárolható szolgáltatások köre
• A befizetések csak többhónapos várakozási idő után használhatók fel
• Magasabb adókedvezmény a hosszú távú megtakarításokra és a prevenciós célú kiadásokra 

Hiányzik a szakmai minimumkövetelmény

Kricsfalvi Péter, a Dimenzió Egészségpénztár ügyvezetője szerint vannak egyértelműen pozitív változtatások a törvénytervezetben, amelyek azt sugallják, hogy az egészségügyi finanszírozási reform részeként a törvényalkotók szerepet szánnak az egészségpénztáraknak. Szerinte a pénztárak valóban fontos katalizátorai lehetnek a más minőségű egészségügyi ellátás megteremtésének, amire a kormányzat törekszik. A pénztárak ugyanis csak jó színvonalon működő rendelőkkel és kórházakkal tartanak kapcsolatot, vagyis a jelenlegi körülmények között fellelhető minőséget keresik.

A tagok fizetnek az extra szolgáltatásokért cserébe, de ez piaci alapon, az orvosok, a pénztárak és a tagok számára egyaránt ismert és átlátható tarifarendszeren alapszik. A hálapénz nem fér bele a rendszerbe – hangsúlyozza a szakember. Az eddig elért szakmai színvonalat viszont fenn is kell tartani, és ezt a mostani törvénymódosítás nem feltétlenül segíti elő.

Az egészségpéntárak ugyanis a jövőben már nyereségérdekelt üzleti vállalkozásként is tevékenykedhetnek. Ez – Kricsfalvi Péter szerint – önmagában nem negatívum, hiszen nem ettől függ a szolgáltatások színvonala. Munkáltatók, tőkeerős cégek, bankok érdekeltté válásával akár lendületet is adhat a pénztári mozgalomnak. Ezzel párhuzamosan viszont még szigorúbb szakmai kritériumokra lenne szükség – véli a szakember – amelyek már a mostani törvényből is hiányoznak, és még kevésbé vannak jelen a tervezetben.

Magasabb adókedvezmény

 

Az egészségpénztári egyéni befizetések után évi 30 százalékos adókedvezmény jár, legfeljebb 100 ezer forint. Az adótörvény előnyben részesíti a hosszabb távú megtakarításokat: a legalább két évre lekötött összegek után további 10 százalék vonható le a személyi jövedelemadóból. Az igazolhatóan prevenciós célú költések után szintén plusz 10 százalékos lenne a kedvezmény, ami némiképp ellentételezi a szolidáris kassza feloldásából eredő káros következményeket. 

Pénzgyűjtés – szolidaritás és prevenció nélkül

A szakmai célok háttérbe szorulását vetíti elő a törvénytervezet egyik leglényegesebb pontja, mely szerint a jövőben nem lesz kötelező az egészségmegőrző programok közösségi szervezése. A mostani szabályozás szerint a befizetések 40 százaléka az úgynevezett szolidáris alapba került, amelyből prevenciós célú szolgáltatásokat finanszírozott a pénztár, a befizetés nagyságától függetlenül minden tag számára. Tény, hogy ez pénzügyi kötöttséget jelentett, amit többen igyekeztek is kijátszani, de legalább arra ösztönözte a pénztárakat, hogy egészségmegőrző, -támogató, -fejlesztő programokat kínáljanak a tagoknak.

Az új törvény feloldaná ezt a pénzügyi korlátot, és a befizetések a költségek levonása után teljes egészében az úgynevezett egészségszámlára (lényegében a mostani egyéni számlára) kerülnének. Mindenki szabadon rendelkezhet tehát teljes számlaegyenlegével, ami egyfelől üdvözlendő, másfelől viszont – véli Kricsfalvi – pénzgyűjtő hellyé degradálhatja a pénztárakat. A szakember szerint ugyanis hiányzik majd a motiváció a prevenciós célú programok finanszírozására.

Ebbe az irányba hathat az a javaslat is, amely szerint szűkülne a pénztárak révén igénybevehető szolgáltatások köre. Kikerülne a sport, a fitnesz, a gyógyüdülés költségeinek térítése és minden olyan, testmozgással és rekreációval kapcsolatos szolgáltatás, amely megint csak a prevenciót szolgálná. Ez finanszírozási formává változtatja a pénztárakat – hangsúlyozza Kricsfalvi –, amelyeken keresztül a tagok csak akkor költenek majd, ha betegek.


Az EU-csatlakozás után

 

Várhatóan több külföldi egészségpénztár is megjelenik majd a hazai piacon az EU-csatlakozás után. Akkor majd divat lesz belépni az egészségpénztárba – véli Kricsfalvi Péter –, de a nemzetközi intézmények sem fognak tudni többet nyújtani, legfeljebb szolgáltatásaikat néhány határmenti kórház szolgáltatásaival is kiegészítik. A csatlakozás mindenesetre lendületet adhat, hiszen az uniós országokban lényegesen elterjedtebb és népszerűbb ez az intézményi forma. Hosszú távon régiónként néhány, valamint egy-két országos pénztár biztosan megfér majd egymás mellett, melyek taglétszáma azonban ideális esetben 80-120 ezernél nem kell, hogy több legyen – teszi hozzá a szakember.  

Hárompilléres modell – távlati célok

A nyugellátási „munkamegosztáshoz” hasonlóan az egészségügyi rendszert is el lehet képzelni hárompilléres modellben. Az első pillért az egészségpénztárak jelenthetnék, amelyek feladata a kockázatok felmérése, csökkentése, a tagok aktivitásra serkentése, a betegségmegelőzés terjesztése és bizonyos extra, OEP által nem támogatott ellátások társfinanszírozása lenne.

A második pillért maga a nagy állami kassza (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár) testesítené meg, amely a betegellátás finanszírozásával, kríziskezeléssel töltené be feladatát. A harmadik pillért pedig a biztosítótársaságok alkotnák, ezek a kárenyhítésben kapnának szerepet, illetve szintén finanszírozhatnának bizonyos exkluzívabb szolgáltatásokat (kiemelt kórházi ellátást vagy napi kórházi térítést).

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.