Belföld

PSZÁF-jelentés – folytatódott a lakáshitel-boom

Az állami kamattámogatási rendszer szigorításának hírére tovább nőtt az igény a lakáshitel iránt. A fogyasztási hiteleket is nagyon a keresik, pedig erre nincs racionális magyarázat.

Valamennyi pénzügyi szektorban javult a társaságok jövedelmezősége, a gazdaság egyéb területén jelentkező problémák a pénzügyi közvetítőknél nem érződtek – tartalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének első féléves szektorjelentése. A felügyelt intézmények közös vonása, hogy ugyanabban a vegyes makrogazdasági környezetben tevékenykedtek, amit egyfelől a javuló nemzetközi kilátások határoltak, másfelől a romló hazai egyensúlyi helyzet.

Magas banki jövedelmezőség

 

A pénzügyi vállalkozások kiemelkedő jövedelmezősége után másodikként a bankszektor volt a legeredményesebb a felügyelt szektorok között. Együttesen elért 117,3 milliárd forintos adózás előtti eredménye 45 százalékkal haladta meg az előző év adatát. A nemzetközi összehasonlításban nagyon jónak számító eszközarányos jövedelmezőség (ROA – return on assets) a 2002. első félévi 1,82 százalékról 2,2 százalékra, a tőkearányos profitabilitás (ROE – return on equity) pedig 19,6 százalékról 24,5 százalékra javult. A kamateredmény csaknem 17 százalékos emelkedése mellett a nem kamatjellegű eredmény növekménye volt kiugró (csaknem 40 százalékos) igazolva azt a vélekedést, hogy a jutalékok és rejtett költségek hozzák a legtöbbet a bankok konyhájára. Az egyetlen romló mutató a fizetőképességet tükrözi (a március végi 12,72 százalékos tőkemegfelelés tovább csökkent, június végére 12,1 százalékra), néhány, különösen aktívan hitelező bank esetében a kötelező 8 százalékos mutatót közelítette. Ez a hitelezési aktivitás bővülésével összefüggésben érthető, és összességében még mindig a 10-15 százalékos, „megfelelő” sávba esik. 

Rekordösszegű hitel lakásra és fogyasztásra

Tartós tendencia a bankok hitelállományának erőteljes növekedése: a félév során 17,5 százalékos volt a bővülés, így a teljes állomány június végére elérte a 7166 milliárd forintot. Különösen júniusban volt erős a bankszektor aktivitása, egyetlen hónap alatt 428 milliárd forint volt a többletkihelyezés.


A lakástámogatási rendszer lehetséges változtatásáról már tavasszal kiszivárgó hírek előrehozott keresletet indukáltak a lakosság körében, így az első negyedévben is fokozott lakossági hiteligénylés még erősebbé vált a második negyedévben: a bővülés mértéke 23 százalékos volt. Az állami kamattámogatás végső soron nem szigorodott a korábban megszellőztetett mértékben, és a jogosultak köre sem szűkült jelentősen, így a bankok profitabilitását hosszabb távon sem igen csorbítja a rendeletek módosítása.

Az esetleg kieső marzsokat pedig más üzletágakban, például az egyre népszerűbb folyószámlahiteleken és a változatlanul nagy keresletnek örvendő fogyasztási hiteleken tudják behozni – természetesen az ügyfelek kárára. A tetszőleges célra igényelhető fogyasztási hitelek népszerűsége azért meglepő, mert ebben a szegmensben az átlagos kamatszínvonal az inflációhoz mérten már korábban is rendkívül magas volt (20 százalék fölötti). Pusztán közgazdasági racionalitás alapján tehát nehezen magyarázható fokozódó közkedveltségük, még akkor is, ha a második negyedéves átlagos kamatszint hajszálnyival alacsonyabb volt az év elejinél. A felügyelet és más banki szakemberek egybehangzó véleménye szerint ugyanakkor az efféle hitelt felvevő ügyfélkört gyakorlatilag hidegen hagyja a THM csekély módosulása, ők sokkal inkább a kívánt árucikk törlesztőrészletének összege alapján döntenek a hitel felvételéről.

A hitelek bővülését a betétállomány nem követte (csupán egy százalékkal emelkedett), miáltal a hitelek betétekkel való fedezettsége a 2002. végi 109,2 százalékról 93,8 százalékra csökkent. A hitelek fedezetét a bankok új források, mégpedig jelentős mértékben külföldi tőke bevonásával teremtették elő, mivel ez a korábbinál lényegesen nagyobb összegben állt szabadon rendelkezésükre. A bankközi betétek formájában történő külföldi tőkebeáramlás felfutásában január és május-június két lokális csúcspontot képviselt, de az év első felében végig magas szinten alakult, olyannyira, hogy június végén megközelítette a 2000 milliárd forintot.


Biztosítási szektor – stabil

Töretlenül fejlődött tovább a hazai biztosítási piac, június végén több mint 13 millió szerződés volt életben. Változatlanul a nem életági szerződések száma, díjbevétele ugrott meg dinamikusan, az életbiztosítások piacán viszont újra erőre kaptak a befektetésekhez kötött módozatok. Ebből származott az összes életbiztosítási díjbevétel 39 százaléka, emellett továbbra is a vegyes életbiztosítások forgalma volt a legnagyobb: 54 százalék. A piac 80 százalékát (díjbevétel szerint) az öt legnagyobb társaság uralja (Allianz, ÁB-Aegon, Generali, OTP-Garancia, ING). 

Brókercégek – erős koncentráció

A félév végén tevékenykedő 24 befektetési vállalkozás elég vegyes képet mutat: 16-an nyereségesek, 8-an veszteségek voltak, együttesen 2,1 milliárd forintos adózatlan profittal (ez 44,6 százalékkal meghaladta a 2002. első félévit). A nyereségesség tekintetében erős a koncentráció: a banki hátterű befektetési társaságok az összes nyereség 84 százalékát adták, a független hátterű vállalkozások a jövedelmezőség terén is rosszabbul teljesítettek.

A befektetési vállalkozások a második negyedévben 11 365 milliárd forintos azonnali értékpapírforgalmat bonyolítottak le – döntően a tőzsdén kívüli állampapírkereskedelemben. A teljes (OTC és tőzsdei) értékpapír-forgalomnak 71 százalékát az állampapírok, 21 százalékát részvények jelentették.

Június végén az államkötvények 27 százaléka volt a külföldi befektetők kezén. Állományuk annak ellenére dinamikusan gyarapodott az első fél évben, hogy a januári rendkívüli jegybanki intézkedések (kamatvágás), illetve a júniusi sáveltolás átmenetileg óvatosságra intette a nemzetközi alapkezelőket.

A külföldiek után a „hazai” (igaz, döntően szintén külföldiek tulajdonában álló) bankok állampapírpiaci jelenléte a leginkább meghatározó (25 százalékkal), majd a biztosítók és nyugdíjpénztárak következnek. E négy tulajdonosi kör tehát több mint 70 százalékban finanszírozta az állam adósságát.

Az év második negyede már inkább kedvezett a részvényvásárlóknak, a márciusi mélyponton átlendülve – a nemzetközi trendet követve – szinte folyamatosan emelkedtek az árfolyamok. Így a teljes állomány piaci értéke az első három havi visszaesés után 4,3 százalékkal emelkedett. A legnagyobb befektetők ebben a szegmensben is a nemzetközi intézmények voltak: a 2986 milliárd forint piaci értékű állomány 72 százalékát birtokolták június végén.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik