Megszokhattuk, hogy a világ kereskedelmi és tőkeáramlása terelgeti fel-le a nemzeti valutákat, de bizonyos izgalmas pillanatokban a tőzsdéken nem a
vállalati eredményeket vagy a makroadatokat lesik árgus szemekkel, hanem a devizaárfolyamok minden egyes rezdülését. Amíg az év első felében itthon tapasztalhattuk meg, hogy néha ezek a rezdülések igen hevesre sikerednek, addig most a nemzetközi devizapiac kergült meg. Az elmozdulások ugyan csekélyebbek, de a naponta forgó és áramló pénz földi léptékkel nem érzékelhető.
Ázsiai intervenciók
Nem az amerikai gazdaság az egyetlen, amely jelenleg komoly gondokkal küszködik. A három világvaluta közül a japán jent is igyekeztek a külkereskedelem szolgálatába állítani, és a japán kormány és jegybank mesterséges úton tartotta gyengén a valutát. A felértékelődés megakadályozása érdekében folyamatosan interveniáltak, azaz jent adtak el dollár ellenében, csak az idén 77 milliárd dollár értékben.
Nemcsak a japán kormány él előszeretettel ezzel az eszközzel. A kínai jüant 1998 óta gyakorlatilag változatlan árfolyamon tartják és a kamatparitásos nyomás elkerülése érdekében a kamatkörnyezetet is az amerikaihoz igazítják. Ennek célja tartós versenyelőny kialakítása a világpiacon. A kínai és a japán kormány az intervenciók során vásárolt dollárt amerikai államkötvényekbe fekteti, mintegy finanszírozva az államadósságot.
Az izgalom forrása, nem meglepő módon, az Egyesült Államokban keresendő, de nem csekély szerepe van az események alakulásában a másik két világvalutának, az eurónak és japán jennek, illetve a bajkeverő szerepét a kínai jüanra osztották ki a rendezők. Miközben az Egyesült Államok a megtorpanó növekedés gyógymódját keresve kamat- és adócsökkentésekkel kísérletezett, az egyensúlytalanság csak fokozódott.
Clinton elnök idején a költségvetés többlete szemtelenül magas, 250 milliárdos volt, ezt a Bush-kormányzat adócsökkentésekkel és háborúkkal 450 milliárdos hiánnyá varázsolta. Mivel az amerikai fogyasztóknak eszük ágában sincs megtakarítani, a költségvetési hiány miatt növekvő államadósságot a külföldi befektetőknek kellett finanszírozni.
A másik egyensúlytalansági tényező a hatalmasra duzzadó külkereskedelmi hiány. Finanszírozása ismét csak komoly kihívás elé állította az amerikai gazdaságpolitikusokat. A fogyasztás növekedése ugyanis megnövelte az importkeresletet, de a beruházások nem Amerikában valósulnak meg, hanem a fejlődő országokban, például Kínában. Az exportdinamika ennek következtében megtört. A külkereskedelmi mérleg alakulása jelentős mértékű dollárgyengülést indokolna, az előnyösebb helyzetbe hozná az exportot és drágítaná az importot.
Csapdában az amerikai vállalatok
Az Egyesült Államok és még sokan mások folyamatos nyomást próbálnak gyakorolni Kínára és Japánra, hogy engedjék a piaci folyamatokat érvényesülni. Még mielőtt krokodilkönnyeket ejtenénk, az USA is szívesen nyúl devizaintervencióhoz amikor érdekei úgy kívánják, csakhogy most nem ez a helyzet.
Az amerikaiak gyakorlatilag csapdába estek, mivel a tengerentúli vállalatoknak hatalmas érdekeltségeik vannak ezekben az országokban, és a jüan reálisabb árfolyamértékének kialakulása esetében ezeknek a többségükben exportra termelő gyártóbázisoknak csökkenne a költségelőnye, és jelentősen romlana a profitabilitása. Ez pedig több módon visszagyűrűzne az Egyesült Államokba, például a részvényárfolyamok gyengülése, a további költségcsökkentések vagy az esetleges elbocsátások még csírájában elfojthatnák a kialakuló növekedést.
A csapda másik fele az, hogy az ázsiai befektetők dollárkötvény-vásárlásai gyorsabban nőnek, mint az amerikai államadósság. Ezáltal egy idő után az adósság jelentős részét ezek az államok finanszíroznák. Vannak ugyan más, dollárban denominált eszközök is, például a részvények, de valószínűbb, hogy a sterilizációs költségek olyan nagyra nőnek, hogy a kínaiak el fogják engedni az árfolyamukat.
A japánok ezt részben megtették a múlt héten, amikor a G7-ülés után felhagytak a jen gyengítésével és az árfolyam a dollárral szemben 112-re erősödött 115-ről. A frissen kinevezett japán pénzügyminiszter azonban kijelentette, hogy továbbra is fennmarad a sokat kritizált devizapolitika.
Megnyugszanak a piacok?
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatójának várakozása szerint hamar megnyugszanak a valutapiacok a heves mozgás után, amit a hét vezető ipari ország rugalmas valutaárfolyamokról tett hét végi felhívása váltott ki. Köhler az IMF éves értekezlete zárásakor tartott sajtóértekezletén adott hangot ennek a reményének. A Hetek pénzügyminiszterei az IMF és a Világbank éves értekezlete alkalmából tárgyaltak Dubaiban, és szombaton tették közzé a valutapiacok ingadozását kiváltó közleményüket. Köhler e tanácskozás lényegének azt tartja, hogy a Hetek a globális világgazdaságban tapasztalható egyensúly rendezett helyreállításának kérdését vitatták meg, és a megoldást az Egyesült Államokon kívüli térségek, országok belső keresletének erősítésében jelölték meg. Köhler hozzátette: abban is egyetértés mutatkozott, hogy a valutaárfolyamok is hozzájárulhatnak ehhez a rendezett formában történő kiigazításhoz.
A globális egyensúlytalanságból az euró is kiveszi a részét. Kvázi szabadon lebeg a jennel és a jüannal szemben, miután az ázsiai államok a dollárral szemben gyengítik árfolyamukat. Mivel itt a piaci viszonyok érvényesültek, az euró folyamatosan erősödött a dollárral szemben. A folyamatok forrása azonban most áttevődött Ázsiába és a farok csóválja a kutyát, azaz a dollár/euró árfolyamot a dollár/jen és a jen/euró mozgatja.
Abban az esetben azonban, ha csak az euró árfolyama támogatná a dollár árfolyamának kiigazítását, azaz csak az európai fizetőeszköz erősödne a dollárral szemben, míg az ázsiai valuták gyengék maradnának, az az euró/jen és a jüan/jen olyan irányú elmozdulását hozná, hogy az ázsiai országok Európával szemben is versenyelőnyre tehetnének szert.
A globális devizaháború olyan jelentőssé vált, hogy immár a részvénypiacon is azt figyelik, hogyan alakulnak a keresztárfolyamok. Egy külföldi részvényportfólió értékét ugyanis nemcsak a részvények árfolyamváltozása tudja mozgatni, hanem a valuták is. Erről talán a Magyarországon befektetők tudnának az első féléves tapasztalataik alapján mesélni…
