A “kombinált” agrártámogatási rendszer alatt a csatlakozó tízek számára kifejlesztett “egyszerűsített”, terület alapú közvetlen támogatási rendszert kell érteni, sajátosan felhasznált nemzeti forrással kiegészítve. A jelenlegi 15 uniós tag ugyanis nem az egyszerűsített, hanem a “normál” közvetlen támogatási rendszerből juthat brüsszeli pénzekhez.
Variációk agrártámogatásra
A leendő magyar támogatási rendszert illetően három modell-variáció került be a kormány előterjesztésébe. Az EU közvetlen támogatását mindegyikben a teljes mezőgazdasági területre osztják szét, különbség csak a nemzeti kiegészítés felhasználásában van.
A. Az alapváltozat szerint a nemzeti kiegészítő támogatást is a teljes területre osztanák szét, ez felel meg a hamisítatlan egyszerűsített rendszernek. Az agrárirányítás dolga ekkor lenne a legkönnyebb. Ez esetben hektáronként évi mintegy 35 ezer forint támogatás ütné a gazdák markát (szemben az idén hatályos, hektáronként 7 ezer, őstermelőknél 9 ezer forintnyi legnagyobb támogatással).
B. E lehetőség szerint a nemzeti kiegészítéssel csak a gabona, az olajos, a fehérje- és a rostnövények (GOFR) termőterületét fejelnék meg. Ekkor hektáron-ként már csak 17 ezer forint brüsszeli támogatásra számíthatna az átlagos termelő, a GOFR-növényt termesztők viszont 39,7 ezer forintot kaphatnának.
C. E verziónál a nemzeti kiegészítésből kiesne a szőlő, a gyümölcs, a zöldség és a burgonya. Ez utóbbiak után hektáronként 17 ezer, a többségre viszont 37 ezer forint támogatás jutna a becslések szerint mintegy 350 ezer fős agrárvállalkozói körnek. (Hogy közülük végül mennyien lesznek jogosultak a támogatásra, az attól is függ, hányan regisztráltatják magukat, hiszen ez a támogatás alapfeltétele.) A kormányhoz legközelebb ez a variáns áll, mert követi az uniós agrárreform irányelveit.
A hazai verzióhoz öt modell-variációt számolt ki a feladattal megbízott Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, azok közül három került be a kormány előterjesztésébe.
A magyar javaslat ugyan az érvényes közösségi jogszabályokra épül, egyúttal a közös agrárpolitika, a CAP készülő új irányát is figyelembe veszi, s éppen az a bökkenő: a reform ugyanis még javában formálódik. Egyelőre nincs is erről uniós jogszabály, csak koncepció, ahogyan az “egyszerűsített” támogatási rendszerről is csak októberre várható a végleges rendelet.
Ha nem is volt váratlan, mégis pálfordulást jelez a kombinált megoldás, hiszen tavaly, Koppenhága után kormányzati körökben még a normál verzió tűnt jobbnak. Németh Imre, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter azzal indokolta a változást, hogy az összetett rendszerben a termelők szélesebb köre jut támogatáshoz. A nemzeti kiegészítő támogatásokból pedig azokat is segíteni tudja az agrártárca, akik a normatív rendszer szerint nem kaphatnak támogatást. Nyomós érv, hogy az ellenőrzése is egyszerűbb, és a terület 10 százalékának kötelező pihentetésétől, az ugaroltatástól is mentesül vele az ország.
Magyarország valószínűleg a kisebbik rosszat választja, amikor hosszas habozás után, az unió ajánlatát elfogadva, a közvetlen jövedelemtámogatások egyszerűsített rendszere mellett dönt. Brüsszeli megfigyelők szerint e mögött annak belátása húzódhat meg, hogy hazánk képtelen lenne maradéktalanul teljesíteni azokat a szigorú feltételeket, amelyek a direkt kifizetések időben történő megkezdéséhez szükségesek, ennek hiányában pedig a csatlakozás utáni első év(ek)ben nem számíthatna brüsszeli támogatásra. Így jobb híján marad a könnyített rendszer, amely előreláthatóan lemondást követel majd azoktól az ágazatoktól – köztük a gabonaszektortól és a marhatartóktól -, amelyek egyébként a közvetlen kifizetések fő haszonélvezői lennének.
Az egyszerűsített direkt támogatás szabályai
• Összevont területalapú, egy hektárra kiszámított támogatás
• Egyszerűbb, nem kell bajlódni az IIER teljes felállításával
• Nincs termeléshez kötve, de a területnek jó “kulturállapotban” kell lennie
• A támogatásra jogosult terület minimális nagysága 0,3 és 1 hektár közötti
• A CAP direkt támogatásban nem részesülő ágazatai is haszonélvezői a rendszernek
• Nem kötelező, s maximum 3-5 évig alkalmazható
• A jövő évre szóló kifizetések 2004. december elseje és 2005. április 30-a között esedékesek, de kivételes esetben előbb is lehet folyósítani
Az egyszerűsített séma a tagság első éveiben egy sor idő- és költségigényes intézkedéstől megkíméli majd az újonnan csatlakozó országokat, megkönnyítve ezzel a direkt támogatások lehívását. Például nem elvárás, hogy teljesen kiépítsék az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert (IIER), amely normál esetben megkerülhetetlen lenne.
Az új rendszer sok szempontból hasonlít a CAP reformja során elfogadott összevont farmi kifizetésre, amennyiben az eddig teljesítményfüggő közvetlen jövedelemtámogatásokat alanyi jogon, termelési kötelezettség nélkül juttatná a gazdáknak. De miközben a régi tagok számára az eddigi különféle támogatásokat, egy bázisidőszak figyelembevételével, egyetlen “pénzügyi borítékká” alakítják majd át, a csak az új tagok által igénybe vehető egyszerűsített rendszerben hektáralapú kifizetést alkalmaznának, egy országon belül hektáronként egyetlen összeget határozva meg.
Magyarország 2004-es “borítékja” 299,3 millió eurót tartalmaz. Ebből az egy hektárra jutó összeg nagysága attól is függ majd, hogy az EU objektív kritériumok alapján mekkora területet ismer el támogatásra jogosultnak. Előzetes becslések szerint a hektáronkénti magyar kifizetés 30-35 euró körül lehet. A könnyített séma sajátossága, hogy olyan termelőágazatokra is kiterjed (cukor, bor, sertés, baromfi), amelyek a közös agrárpolitikában egyébként nem jogosultak közvetlen kifizetésre.
