Belföld

Számítógépes modell áramkimaradás esetére

Az Egyesült Államokban és Kanadában, a keleti parton történt hatalmas áramkimaradás jól szemléltette, hogy az egyre nagyobb elektromos áramszolgáltató hálózatok építése milyen kockázatokat rejt magában. A megarendszerek sebezhetőségét a káoszelmélet segítségével, szuperszámítógépek igénybe vételével modellezik a szakértők.

Ha egy rendszer túl bonyolulttá válik, akkor egy normál körülmények közt áthidalható esemény – mondjuk a csütörtöki áramkimaradáskor a kanadaiak által látott villámcsapás – ahhoz vezethet, amit a tudósok csak pusztító dominóeffektusnak neveznek.

“Minél jobban szeretnél tökéletesíteni egy rendszert, az annál veszélyesebbé válik” – állítja Ben Carreras, a Tennessee állambeli Oak Ridge Nemzeti Laboratórium fizikusa, aki szuperkomputereket használ annak érdekében, hogy modellezze, és előre jelezze az energiaellátási leállásokat.


Az Oak Ridge nukleárisfegyver-gyártó laboratóriumában Carreras és számítástechnikusa, Vickie Lynch komputeren modellezte az elektromos hálózat sebezhető pontjait néhány évre vetítve. A sors iróniája az, hogy Carreras és Lynch 2002-ben arra a következtetésre jutott, hogy a csütörtöki áramkimaradáshoz hasonló katasztrofális meghibásodások esélye “kisebb, mint gondolnánk”.

Carreras ugyanakkor úgy véli, hogy a terroristák megtanulhatják, hogyan kell kihasználni a komplex energiarendszerek sebezhető pontjait. Akkor viszont “nagyon nehéz lesz kikerülni az ilyen helyzeteket. A terroristák általi szabotázsakcióktól kell a legjobban félni.”

A Carreras és Lynch által végzett komputeres számítások részben arra a modellre alapulnak, amelyben egy gyermek homokvárat épít, egyre magasabbra és magasabbra, ám az végül összedől. Egy komplex rendszer is sokáig szilárdan áll, majd váratlanul összeomlik.

Carreras és Lynch csak nagy nehézségek árán fejlesztett ki egy bonyolultabb modellt az áramszünetekre, többek között amiatt, hogy az energiaszolgáltatók szabadalmi okoknál fogva csak vonakodva voltak hajlandók megosztani velük rendszerük meghibásodásának bizonyos körülményeit.

Általánosságban szólva az áramkimaradások legelterjedtebb oka az, hogy túl sok energia áramlik át túl kevés távvezetéken – állítja Luther Dow, a Palo Alto-i Villamosáram-kutató Intézet igazgatója, az energiaszolgáltatás szakértője. “Gondoljunk csak az autópálya-hálózatra.

Minél több utunk és sávunk van, annál könnyebb eljutni az egyik helyről a másikra.” Dow ezt a példát hozta fel annak szemléltetésére, hogy a csütörtöki áramszünet kaliforniai változatára, a ’96-os, több államra kiterjedő áramkimaradásra utalva kijelentse, hogy a problémát többek között a kevés távvezeték jelentette.


 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.