Belföld

Új ugróvilágbajnok – a tajtékos kabóca

Bolhákat és szöcskéket megszégyenítő teljesítményre képes a rovarvilág új ugróbajnoka, a tajtékos kabóca. Az ugráskor kifejtett erő 10 milligrammos testsúlyának 414-szerese.

A zoológus társadalom lebecsülte eddig a tajtékos kabóca elismerésre méltó képességeit – jelentette be az angol Malcolm Burrows a Nature tudományos hetilap legújabb számában. A kutató szerint a kis kabóca a magasúgrás új csúcstartója a rovarvilágban, könnyedén felülmúlja a másik igencsak erős versenyző, a bolha rekordját.


Új ugróvilágbajnok – a tajtékos kabóca 1

Hátsó lábai rugóként működnek

Potenciális rugókként funkcionáló lábaival, tekintélyesnek igencsak nem nevezhető, hat milliméteres termetével több mint 60 centiméter magasra is képes felugrani a tajtékos kabóca. Nemcsak magasugrásban, hanem gyorsulásban is csaknem négyszeresen felülmúlja a bolhát, annak ellenére, hogy súlya nagyobb a versenytársénál.

Névjegykártya

 

Tajtékos kabóca (Philaenus spumarius)
Hossza: 6-10 milliméter
Színe: Rozsdabarna, barna, de lehet szürke is
Táplálkozása: Kedveli a lucernát, gabonát, epret.
Élettartama: 40-52 nap
Ugróteljesítménye: A tajtékos kabóca 6-10 milliméterével, súlyának 414-szeresének megfelelő ugróerővel több mint hatvan centire ugrik.
(A bolha 2-3 milliméterével súlyának 135-szörösét képes ugróerőként kifejteni, és így 20-30 centimétert képes ugrani. Az ember 180 centis átlagmagasságával, testsúlya 2-3-szorosának megfelelő erővel több mint 240 centiméterre ugrik – feltéve, hogy a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik.)  

A Cambridge University professzora szerint a kis állat ugrásnál kifejtett ereje 12,3 milligrammos testsúlyának 414-szerese. Ugyanez a bolha esetében 135-szörös, a sáska esetében 8-szoros, az ember esetében pedig 2-3-szoros.

A kis kabóca titka hátsó lábaiban, óriási lábizmaiban, illetve speciális lábzárási mechanizmusában rejlik. Ugróizmai testsúlya 11 százalékát képviselik.

Egy meglepő, ám szembeszökő felfedezés

A felfedezés azért meglepő, mert a tajtékos kabóca mind Észak-Amerikában, mind Európában gyakori, azaz ott élt a tudósok „orra előtt”, mégsem figyeltek fel rá. Elsősorban erdőkben található, nősténye főleg fűzfagallyakra helyezi petéit. Nevét onnan kapta, hogy lárvája váladékából tajtéknak nevezett habot ver, és a viasztartalmú habburok védelmében fejlődik. Ez idő alatt a habfészket tartó gallyakat szívogatva táplálkozik.

Az állatvilág ugróbajnokságát egyébként két kategóriában lehet megrendezni. Vannak hosszú lábú állatok, amelyek gyorsan szökellve igyekeznek egérutat nyerni támadóik ellen. Ilyen például a kenguru vagy a béka. Más állatok viszont rövid lábuk ellenére képesek energiát felhalmozni, majd azt ugrás közben hirtelen felszabadítani.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik