Belföld

Lakáshitel – még nincs döntés az adókedvezményekről

admin

2003. 07. 31. 08:37

Továbbra is kérdés, jövőre ki és mekkora adókedvezményt vehet igénybe a lakáshitelek után. A Pénzügyminisztérium és az MSZP frakció képviselői csak az alapelvekben jutottak egyezségre szerdán.

Az már biztos, hogy a mostani évi 40 százalékos (legfeljebb 240 ezer forintos) adókedvezménynél kisebb támogatás jár jövőre a lakáshitelek után, és azt is csak a sokgyermekesek, illetve az igazán rászorulók vehetik majd igénybe. Hogy kiket fed a rászorulók fogalma, az egyelőre nincs tisztázva, mint ahogy az adókedvezmény leendő kulcsa és maximuma sincs még kidolgozva.

Szűkülő kamatmarzsok?

A Pénzügyminisztérium már csütörtökön cáfolta a Napi Gazdaság információját, mely szerint a PM a jelenlegi húsz évről háromra csökkentené az állami kamattámogatás idejét. A lap szerint az intézkedés a lakáshitelkamatok 5, illetve 6 százalékos szintjének megtartása mellett a bankok kamatmarzsának további szűkülését eredményezné, illetve eredeményezte volna.

Kormány: „igazságosabb rendszert”

A pénzügyi tárca, a nagyobbik kormánypárt képviselői és a lakásügyi kormánybiztos abban megegyeztek, hogy a mainál igazságosabb lakástámogatási rendszert szükséges életbe léptetni, amely az arra leginkább rászorulókat támogatja a legnagyobb mértékben. A mostani rendszer ugyanis kettős támogatást nyújt, egységesen mindenkinek: egyfelől a hitelek állami kamattámogatása, másfelől a törlesztőrészletek évi 40 százalékos szja-kedvezménye folytán. A legjobban nyilván az jár, aki a maximumig ki tudja használni a támogatásokat, vagyis legalább 15 millió forintos hitelt vesz fel úgy, hogy éves szinten legkevesebb 600 ezer forintot törlesszen. Ők pedig vélhetően nem a leginkább rászorulók – vélik a változtatások hívei.

Nőnek a kiadások

A kormány döntése értelmében a költségvetés jövő évi deficitje nem haladhatja meg a GDP 3,8 százalékát. A jelenlegi lakástámogatási rendszer ugyanakkor nem támogatja a hiány kordában tartását. A büdzsé terhei évről-évre nőnek, a lakáshitelek után idén várhatóan 20 milliárd forintot, s ha a szisztéma nem változik, akkor 2004-ben 35 milliárdot igényelhetnek vissza adókedvezmény címén. Máté Dániel, a PM szóvivője ugyanerre a számításra alapozhatta egyik korábbi nyilatkozatát, mely szerint az adókedvezmény megszüntetésével 35 milliárd forintot takaríthat meg a költségvetés, miközben a szociálpolitikai kedvezmény emelése 12 milliárddal, a kamattámogatások többlete pedig 48 milliárddal emeli a kiadási oldalt.

Csabai Lászlóné, lakásügyi kormánymegbízott és Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető egyaránt hangsúlyozta, hogy nem akarnak pénzt kivonni a lakástámogatási rendszerből, csupán a lehetőségek átcsoportosításáról van szó – a rászorulók javára. Hogy ki tekinthető rászorulónak, az egyelőre még definiálásra vár. Szintén a társadalmi igazságosság érdekében változtatnának a szociálpolitikai kedvezmények körén, de azt még nem tudni, hogy például a vissza nem térítendő állami támogatás összege mennyivel emelkedik.

Csabai Lászlóné utóbbi hetekben hangoztatott javaslata ugyanakkor lekerült a napirendről, mint mondta, ő maga is belátta, hogy ma Magyarországon nem lehet megfelelően ellenőrizni, mi számít első lakásnak. Mivel tehát az adminisztratív tökéletlenségek miatt nem lehet megbízható módon privilegizálni az első lakásra felvett hiteleket, ez a fajta megkülönböztetés nem alkalmazható.

A most körvonalazódó javaslatok egyik érdekes pontja, hogy a már korábban felvett „nagyobb” hitelek adókedvezménye szintén megszűnik – „kiszámítható és megbízható” módon. A nagyobb hitel pontos meghatározása, illetve a kedvezmény megszűnésének kidolgozása még várat magára.

Ellenzék: „szemfényvesztés, ami történt”

Mádi László Fideszes politikus szemfényvesztésnek és a polgári kormány lakáspolitikája tönkretételének nevezte a pénzügyi tárca és a szocialista frakció szerdai egyeztetését. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a jelenlegi kormány „immáron a harmadik csapást méri az otthonteremtésre”. Először a bérlakás-építési keretet csökkentették a felére, majd a kamatkedvezményeket nyirbálták meg, most pedig az adókedvezményt akarják elvonni – sorolta Mádi a csapásokat.

A kormány ugyanakkor az igazságosabb elosztás szándékával védekezik, mondván: a támogatott lakáshitelek 30 millió forintról felére csökkentése is ezt a célt szolgálta. Az igazság valahol félúton lehet. Ott, ahol a nemes társadalmi célok a költségvetési kiadások visszafogásának praktikus lehetőségeivel találkoznak.


 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.