A Nasdaq, a technológiai részvények árfolyam-alakulását tükröző index tavaly októberi mélypontja óta 56 százalékot emelkedett, ez messze felülmúlja a hagyományos szektorokban vitézkedő vállalatok árfolyam-emelkedését. A befektetők és az elemzők újfent bajban vannak, hiszen a „szerszámosládában” alig akad olyan eszköz, amivel meg lehetne állapítani ezen vállalatok értékét.
Káprázatos emelkedés
Nehéz megmondani, hogy a jelenlegi töretlen emelkedés a túladott piac természetes korrekciója, vagy ismét „lufi”. Az internetes cégek körében például kialakult egy triumvirátus, amely a legjobbnak vélt cégekből áll: az amazon.com, az eBay és a Yahoo! alkotja a felsőházat. Ezek sorrendben 167, 158 és 93 százalékos árfolyamemelkedést éltek át az elmúlt 12 hónapban. Annak megítéléséhez, hogy ezt a fundamentumok is igazolják-e, az elemzőknek Delphoi jósnőjéhez kellene fordulniuk…
De azért van némi támasz. A most lezárt második negyedéves gyorsjelentési időszak utáni módosított előrejelzések szerint az amazon és a Yahoo! P/E (ár/egy részvényre jutó nyereség) hányadosa is meghaladja a 80-at, míg az eBay-é „mindössze” 68. Összehasonlításképpen a magyar piac P/E hányadosa nem éri el a 10-et, az S&P 500 hányadosa pedig 19. Tehát hatalmas növekedést kellene produkálniuk ezeknek a vállalatoknak, nem is csak rövid, hanem középtávon is. És még akkor sem biztos, hogy túl sok további potenciál maradt a további árfolyam-emelkedésre.
A másik mankó a befektetők számára az alaptevékenység. A legutóbbi gyorsjelentés szerint a Yahoo! árbevételének még mindig több, mint 60 százalékát a reklámbevételek adják – minden diverzifikációs törekvés ellenére. Tehát a Yahoo! teljesítménye elsősorban a reklámipar alakulásától függ, márpedig igen jó és bejáratott reklámipari modellek állnak az elemzők rendelkezésére. Tekintve, hogy a „régi gazdaság” reklámipari megítélése erős közepes, azt mondhatjuk, hogy a Yahoo! tőzsdei értékelése „tökéletes szcenárióra” van hangolva. Csakhogy a világ nem tökéletes…
Azok a hatvanas évek…
Különösen az internetes részvények sínylették meg az elmúlt évek kijózanodását, hiszen itt a 90-95 százalékos árfolyamveszteség sem volt szokatlan, már ha a vállalat egyáltalán túlélte a zuhanást. A befektetők ezek után csak arra az egyszerű kérdésre szerettek volna választ kapni, hogy eleget estek-e már ezek a papírok. Úgy tűnik, hogy végül a 60-as évek mintájára döntöttek. Ebben az időszakban Amerikában, számos kisebb-nagyobb válság után a komoly veszteségeket és csődöket átvészelő befektetők a „blue-chipek”, a leglikvidebb, legnagyobb, saját szektorukon belül éllovasnak számító vállalatok részvényei felé fordultak, mondván, hogy ők már bizonyítottak, nem kell csődtől félni.
Így kerültek ismét előtérbe egyes technológiai vállalatok, amelyek árfolyam-emelkedése végül, ha kisebb mértékben is, de húzta magával a többi részvényt is. Ezek a nagyok valós árbevétellel és sokan még profittal is rendelkeznek, értékelésük is valamivel könyebb. Hogy a 60-as évek példájával folytassuk, a „blue chip” száguldás természetesen nagy kudarccal végződött. Persze nem a vállalatok okoztak csalódást, hanem az árfolyamuk száguldott el a valóság mellett olyan gyorsan, hogy mire a befektetők levették a lábukat a gázpedálról, rögtön vészfékezniük is kellett.
Az emelkedést mindenképp az amerikai gazdaság állapotának javulásába vetett hit váltotta ki, de a rally folytatása már sokkal inkább lendületből történt. Ez a jelenség közismert: az emelkedő trendet látva a befektetők beszállnak, és vételeikkel saját maguk tolják tovább felfelé az árfolyamot. Ez addig tart, amíg ki nem fúj a lendület és a korrekció mértékéről lehet megállapítani, hogy csak „profit-taking”, azaz az árfolyamnyereség begyűjtéséről van szó, vagy valóban „túlvetté” vált a piac.
A piacon meglévő short pozíciók száma (azoké, akik az árfolyam csökkenésére spekulálnak) megnövekedett. Ez arra utal, hogy fokozódik a trendforduló iránti várakozás. Ha az emelkedés folytatódik, akkor ezek a short pozíciók komoly veszteség forrásai lesznek, és a papírok visszavétele tovább hajthatja felfelé az árakat. Tehát augusztus nagy kérdése, hogy képes lesz-e korrigálni a piac, mielőtt túl nagy lufit fúj, vagy nagy durranás következik.
A magyar tech-szektor
A magyar tőzsdén is érdemes odafigyelni a szűk technológiai részvénykínálatra. Ez különösen annak tükrében érdekes, hogy a Graphisoft az év eleje óta 60 százalékot emelkedett, míg a Synergon ugyan gyengén teljesített az idén, de az elmúlt egy hét alatt 18 százalékkal drágult.
A Synergon száguldása mögött két pletyka áll. Az egyik szerint rendkívül jó második negyedéves gyorsjelentést készül közzétenni a társaság. Ez azért lenne meglepő, mert a szezonalitás miatt hagyományosan a negyedik negyedév az erős, míg a nyári hónapokban alig történik valami a cég háza táján.
A második hír szerint a cég akvizícióra készül a térségben. Ez csak azon befektetőknek újdonság, akik még életükben nem találkoztak a Synergonnal. A cég ugyanis az összes lehetséges fórumon hangsúlyozza, hogy regionális terjeszkedésre készül, és már túl van két, egyébként igen sikeres cseh és horvát akvizíción. Csak az lenne újdonság, ha hamarosan be is jelentenének valamilyen akvizíciót. Ha viszont a bejelentés előtt már erre a hírre emelkedett a papír, akkor az igen kellemetlen lenne a cég és a piac transzparenciája szempontjából.
