Belföld

Háborús játékok – felnőtt döntéshozóknak

A háborús játékok már a gazdaság világában is hódítanak: üzletemberek dönthetnek segítségükkel, merre tovább. Az üzleti háborús játékok bizonytalan gazdasági környezetben a legkeresettebbek.

Business wargames – véresen hangzik, pedig csak egy játék komoly téttel: a szimulációs programok segítségével kiderül, helyes-e a cég stratégiája. Érdemes-e például új piacra betörni, vagy egyre inkább az internetre támaszkodni, de számos rejtett tényező is napfényre kerül, amelyre egy vezető nem is gondol, pedig a sikert erősen befolyásolja. Mindezt azért, hogy a konkurensek közötti csatában ne vérezzenek el az akár több ezer embert is foglalkoztató vállalatok.

A wargames elnevezését a hadsereg hagyományozta az üzleti világra: a háborút szimuláló játékprogramokat az Egyesült Államokban a katonai döntésekre fejlesztették ki. A kilencvenes évek közepétől azonban a multimediás élvezeteket nyújtó szoftverek az üzleti stratégák dolgát is megkönnyítik.


Háborús játékok – felnőtt döntéshozóknak 1

Mindentudó kristálygömb?

Az üzleti helyzeteket szimuláló szoftverek térhódítása nemcsak a cégvezetők játékos kedvének és a tanácsadók új lehetőségeinek köszönhető, hanem az egyre bonyolultabbá és kiszámíthatatlanabbá váló üzleti környezetnek. A vállalati stratégáknak egyre több tényezővel kell tervezniük.

A “háborús játékok” a cég aktuális és leendő helyzetének megértésében segítenek, bepillantást nyújtanak a jövőbe. Természetesen a számítógép nem a biztos jövőt mondja meg, a kristálygömb egyelőre álom marad. Ha viszont a menedzserek átküzdik magukat a játékon, megismerik a vállalat lehetőségeit, és ami a legfontosabb, jobban átlátják a cég belső folyamatait, így gyorsan és megfelelően tudnak majd reagálni az eseményekre.

A harc közben olyan részletekre is fény derül, amelyek a mindennapi működés során rejtve maradnak. Szembesülhet például a vállaltvezető azzal, hogy hiába van minden információ és szükséges erőforrás a birtokában egy döntés meghozatalához, a cég csapatának fogalma sincs arról, hogyan valósítsa meg a döntést. A rejtett gyengeségek azonosítása gyakran frusztáló lehet a vezetőknek.

Háború kicsiben

 

A magyarországi Junior Achievment alapítvány, melynek célja alapvető gazdasági ismeretek nyújtása a fiatalabb korosztályoknak, többek között számítógépes szimulációs játék révén igyekszik megértetni a diákokkal, hogyan működik a gazdaság. A MESE (menedzsment és közgazdasági szimulációs gyakorlat) segítségével a játékosok egy elképzelt vállalat gondjaival kerülnek szembe. A Bankok munkában nevű program középiskolásoknak készült, segítségével megérthetik, hogyan működik egy bank, milyen feladatai vannak, és milyen döntéseket hoznak a vezetők.
Olvassa el kacsolódó cikkünket 

Csapatok egymás ellen – ki lesz a győztes?

A legfeljebb öt napig tartó szimuláció résztvevői általában a vállalat felsővezetői és a stratégia szempontjából fontos funkcionális területek középvezetői közül kerülnek ki. Bár egy vállalattól jönnek, a játékban egymás ellenfelei lesznek. A néhány fős csapatok különböző érdekeket képviselnek: az egyik a vállalati stratégia megvalósítására törekszik, a konkurens ugyanazon a piacon akar sikereket elérni, a fogyasztók csapata pedig a cégek akcióira reagál.

Ők biztos szereplői a játéknak. Hogy rajtuk kívül még ki száll be a harcba, az a vállalat speciális helyzetétől függ. Attól, hogy milyen más intézmények – önkormányzat, civil szervezet, kormányszervek, egyes országok gazdaságpolitikája -, érdekképpviseleti csoportok befolyásolják leginkább a cég működését, és közülük kiket érdemes “bevenni” a küzdelembe.

A harc több csatában dől el. Az egyes körök után a számítógép több szempontból kiértékeli a csapatok lépéseit, ezt a játékosok szóban is megtehetik. Ilyenkor az új helyzet ismeretében felkészülnek a következő összecsapásra. Ha sokan játszanak, érdemes játékvezetőt is beiktatni a folyamatba, aki segít a koordinációban.

Ellenőrzött tervek

Az üzleti háborús játékok nem helyettesítik a hagyományos stratégiai tervezést. Továbbra is a vállalat vezetőinek kell a stratégiai célokról dönteniük: a környezeti és vállalati tényezők, valamint a forgatókönyv elemzése alapján kidolgozott startégiai tervek a cégen belül születnek. A tervek életképességét és helyességét viszont már szimulációs játékkal érdemes tesztelni.

Ehhez viszont igénybe kell venni egy külső tanácsadó cég segítségét, mert a speciális szoftver kidolgozása bonyolult és költséges. Tekintettel a játék nem mindennapos használatára, sok vállalatnak nem érdemes a házon belüli kifejlesztéssel bajlódnia.

A Booz Allen Hamilton egyike a legnagyobb, háborús játékokat is kínáló tanácsadó cégeknek, amelyek szolgáltatását nem csak az Egyesült Államokban, hanem számos európai országban működő cég is igénybe veszi – mint például az Unilever, az Asian Brown Boveri. Az ő módszerük szerint a vállalat vezetőinek egy legfeljebb 30 oldalas dokumentumban kell összefoglalniuk a játék számára releváns információkat, ami alapján a vállalat környezetének komplexitása kezelhető mértékűre csökkenthető.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik