Belföld

Alkotmánybírósághoz fordulhat a kismama-per ügyvédnője

admin
admin

2003. 07. 04. 16:13

Újabb perek indulhatnak a kismamák elmaradt jövedelempótléka ügyében - mondta az MTI érdeklődésére pénteken Radovics Csilla ügyvéd, aki az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét is fontolgatja.

A három pernyertes Somogy megyei kismama jogi képviselőjének megítélése szerint polgári perben, például államigazgatási jogkörben okozott kár címén is megkísérelhetik érvényesíteni igényüket azok, akik a Legfelsőbb Bíróság (LB) közigazgatási perben hozott döntésével ellentétben nem három, hanem öt évre visszamenőleg kérik az elmaradt jövedelempótlékot, és nem kamatok nélkül, hanem kamattal.

Az LB döntései alapján az egyértelmű, hogy 1996 után járt a jövedelempótlék. Az LB azonban csak a három perben fellépő kismama ügyében döntött, hangsúlyozta Radovics Csilla.

A jogszabály úgy szól, hogy a jogszabálysértés megállapításától számított három éven belül járó összeget kell utólag kifizetni. Az LB által felülvizsgálati eljárásban elbírált ügyekben a jogszabálysértést ez év januárjában állapította meg az első fokon eljáró Somogy Megyei Bíróság.

„Tudtommal azonban eddig még más hasonló ügyben nem született jogerős döntés, így a jogszabálysértés időpontját sem állapíthatták meg más kismamák esetében” – tette hozzá az ügyvédnő.

Radovics Csilla a hozzá fordulóknak azt a tájékoztatást adja, hogy akiknek a jogosultsága 2000 január előtti, illetve akik nem elégedettek azzal, hogy kamat nélkül jutnak hozzá a jövedelempótlékhoz, miután minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek, államigazgatási jogkörben okozott kár címén is megkísérelhetik érvényesíteni igényüket a bíróságokon.

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy az elmaradt jövedelempótlék iránti igényt eredetileg polgári eljárásban, fizetési meghagyás formájában kísérelte meg érvényesíteni, ám a Somogy Megyei Bíróság államigazgatási útra terelte az ügyet, így közigazgatási perben születtek meg ez év januárjában a megyei bíróság jogerős döntései, amelyek a kismamáknak adtak igazat.

A polgári illetve közigazgatási per között pedig jelen ügy szempontjából igen jelentős különbség az, hogy míg polgári ügyben az általános elévülés öt év, addig közigazgatási ügyben három év, továbbá, hogy míg polgári ügyben jár a kamat, addig közigazgatási perben hozott határozat alapján nem, mutatott rá Radovics Csilla.

Ugyanakkor az ügyvéd megjegyezte azt is, hogy míg az államigazgatási eljárásban, közigazgatási perben szoros határidők vannak és viszonylag csekélyek a költségek, addig a polgári eljárás elhúzódhat és az ügyfelek számára jelentős kiadásokkal is járhat, amennyiben nem kérnek költségmentességet illetve soronkívüliséget.

Radovics Csilla szerint a Legfelsőbb Bíróság három döntésével még nem zárult le végérvényesen a kismamák elmaradt jövedelempótlékának ügye, még nem tisztázott pontosan azoknak a köre, akik megkapják majd a pótlékot. Az ügyvédnő szerint nem zárható ki, hogy újabb perek indulnak, mi több, az Alkotmánybíróságot is megjárhatja a kismamák jövedelempótlékának ügye.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Bielik István / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.