Belföld

Új pénzügyi törvények – európai útlevél

admin

2003. 06. 27. 11:41

Az uniós jogharmonizáció következő lépéseként július elsejétől új törvények szabályozzák a bankokat, befektetési vállalkozásokat és a tőkepiac egyéb szereplőit.

Az Országgyűlés elnökének aláírására várnak a Pénzügyminisztérium által benyújtott és a képviselők által már megszavazott hitelintézeti- és tőkepiaci törvények. Az eddigi jogszabályok módosítását hazánk uniós belépése és a határok ezzel járó eltűnése, valamint az újabb EU-direktívák átvétele indokolja. Néhány hazai tapasztalat – például a befektetési szövetkezetek vitatható tagtoborzásában rejlő rizikófaktor – is szükségessé tett bizonyos változtatásokat.

Lakás-takarékpénztárak külföldieknek is

 

EU-csatlakozásunk miatt szükségessé vált a lakás-takarékpénztári törvény módosítása is. Az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek unióban érvényes szabad mozgásának elve alapján belépésünk után már nem csak magyarok köthetnek lakás-előtakarékossági szerződést, hanem a tagállamok állampolgárai is. A magyar ügyfelek pedig akár külföldi lakás vásárlása céljából is szerződhetnek. Az állami támogatás ugyanakkor csak hazai lakáscélra használható fel, de nemcsak magyarok igényelhetik, hanem a nálunk munkát vállaló letelepedők is.  

Európai befektetési alap

Az uniós jogharmonizáció jegyében az új törvények szabályozzák a határon átnyúló szolgáltatások feltételeit. A befektetési szolgáltatók csatlakozásunk után gyakorlatilag szabadon végezhetik tevékenységüket az unió tagállamaiban, ehhez csupán egy felügyeleti bejelentés, és a „fogadó” ország felügyeletének visszajelzése szükséges. A befektetési alapkezelők új lehetőségként úgynevezett európai befektetési alapot is létrehozhatnak, vagyis olyan alapot, amelynek jegyeit az EU valamennyi tagállamában szabadon forgalmazhatják.

Az ezt lehetővé tévő nemzetközi útlevelet a legnagyobb hazai alapkezelő, az OTP mindenképpen meg akarja szerezni – mondta el Holtzer Péter vezérigazgató – és alapjaival már az ősszel meg akar jelenni a szomszédos országok piacain, elsőként Szlovákiában. A többi alapkezelő egyelőre nem hozta nyilvánosságra ilyen irányú szándékát.

A törvény értelmében tehát különválnak majd a „lokális” és az „európai” alapkezelők. Az utóbbiakra szigorúbb tőkekövetelmények vonatkoznak. Ha a kezelt vagyon eléri vagy meghaladja a 60 milliárd forintot, akkor a minimális saját tőkéje százmillió forint és a kezelt alapok nettó eszközértékének 60 milliárd forintot meghaladó részének 0,2 ezreléke. Nem kell a saját tőkét tovább növelni, ha az eléri a 2,5 milliárd forintot.

Vége a szövetkezeti hírverésnek

 

Július elsejétől a szövetkezeti törvény is új paragrafusokkal egészül ki, amelyek az ingatlanbefektetési szövetkezetek reklámtilalmát iktatják be. Ezek szerint tilos lesz a tagokat hirdetés, nyilvános felhívás útján toborozni, valamint a hozamokat, illetve hozamígéreteket hirdetésekben közzétenni. Hirdetésnek minősül ebben az esetben mindenféle cimke, matrica, szórólap, egyéb nyomtatott anyag, PR-cikk, illetve tévé-, rádió- vagy mozifelvétel. Ismeretes, hogy a szóban forgó befektetési szövetkezetek irreálisan magas, 20 százalék körüli hozamokkal csalogatják a befektetőket, miközben a befizetéseket semmilyen állami garancia nem védi. Nem tartzoznak a PSZÁF hatásköre alá, és sem az OBA sem a Beva nem vállal garanciát a tagi kölcsönnek álcázott betétekért.  

Összevont alapú felügyelet

Mindkét törvényt érinti az az egyik legfontosabb változás, amely az összevont alapú felügyeletet honosítja meg. Az erre vonatkozó EU-direktívával összhangban levő szabályozás a hitelintézeti törvényben többé, a tőkepiaciban pedig kevésbé volt eddig jelen, a mostani módosítással viszont teljessé válik (ahogyan a nemrégiben elfogadott új biztosítási törvénybe is bekerült). A konszolidált felügyelés lényege, hogy a pénzügyi csoportokat egy kockázati egységként kezelik, függetlenül attól, hogy bank, biztosító, befektetési szolgáltató, netán egy nem szabályozott vállalat kontrollálja őket.

A felügyelet elsődlegesen a bankkal vagy a befektetési vállalkozással szemben intézkedhet, de bizonyos előírásokat számon kérhet a csoport más tagjain, akár közvetlenül is. A rendelkezés célja, hogy az összefüggő vállalkozások között a kockázatok kezelése transzparens módon valósuljon meg, azaz a felügyelet elől ne lehessen „eldugni” a kockázatokat.

A szabályozás következtében a pénzügyi csoportoknak összevont alapon is meg kell felelniük a különböző kockázatvállalási és tőkemegfelelési követelményeknek (így például legalább 8 százalékos fizetőképességi mutatót kell csoportszinten is fenntartaniuk). Szepesi György, a PSZÁF főosztályvezetője szerint a felügyeletnek mindez könnyebbséget jelent, hiszen a pénzügyi szektor tevékenységében nagyon magas a tulajdonosi csoportok aránya, és ezeket átfogóan érdemes ellenőrizni. (Tavaly év végén például részesedésük az összes kezelt vagyonból 83 százalékos volt.)

A szektortól független prudenciális konszolidáció nemzetközi viszonylatban is érvényesülni fog, vagyis, ha egy hazai banknak vagy brókercégnek és egy uniós banknak vagy brókercégnek ugyanaz az anyavállalata, akkor az érintett országok felügyeleteinek egyike a cégcsoport egészének tevékenységét is ellenőrzi, elsősorban az érdekeltségek egymás közötti tranzakcióira, illetve az ezekben rejlő kockázatokra koncentrálva.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Szerdán lefagy az ország harmada

Closeup of big gold nugget, finance concept
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.