Az ügyész, aki 70 napos vizsgálatának végeredményéről szerdán számolt be, nem minősítette a készpénzátutalást fizetségnek a koreaközi csúcstalálkozóért, hanem azt mondta, hogy Kim De Dzsung akkori dél-koreai államfő kormánya titokban és nem megfelelő csatornákon keresztül “támogatást” nyújtott Észak-Koreának, és ez kapcsolatban állt a csúcstalálkozóval.
Kim De Dzsung kapta meg a 2000. évi Nobel-békedíjat, amellyel az emberi jogok tiszteletben tartásáért és a két Korea megbékéléséért tett erőfeszítéseit jutalmazták. Az 1997-es elnökválasztás győzteseként erőteljes nyitást hajtott végre Észak-Korea irányába, és 2000 júniusának közepén találkozott Kim Dzsong Il észak-koreai vezetővel.
Kim De Dzsung elismerte, hogy a “jogi problémák” ellenére jóváhagyta a pénzátutalást Észak-Koreának, de megítélése szerint ez a béke érdekében történt, és ezért kormányának döntését nem szabad felülvizsgálni.
Röviddel a csúcsértekezlet előtt a Hyundai dél-koreai konszern leányvállalatain keresztül 500 millió dollár került Észak-Koreába. Ebből az összegből 400 millió dollár gazdasági befektetés volt, százmillió dollár viszont “politikailag motivált dél-koreai kormánysegély” volt – állapította meg a független ügyész, aki azzal vádolta Kim kormányát, hogy aktívan bekapcsolódott a pénz átutalásába, de ezt titokban tartotta és elmulasztotta végigjárni a megfelelő procedúrát.
Az AP jelentése szerint a botránnyal kapcsolatban Kim De Dzsung három volt közeli munkatársát is letartóztatták, de a volt államfő felelősségének kérdését nem vizsgálták. Ro Mu Hjon jelenlegi dél-koreai elnök elutasította hétfőn az ügy teljes körű kivizsgálását arra hivatkozva, hogy az helyrehozhatatlan kárt okozna a koreaközi kapcsolatok fejlesztésére irányuló kísérleteknek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
