Belföld

A csatlakozás után csökkennek majd a kamatok Magyarországon

admin

2003. 06. 18. 09:14

Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően hosszabb távon mindenképpen csökkenni fognak a magyarországi banki kamatok és ez később kihat majd a hazai bankrendszer jövedelmezőségére is. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének egyik legutóbbi tanulmánya szerint a magyar pénzügyi szektor jövedelmezősége igen magas, ha a befektetett tőkére vetített nyereséget vesszük alapul.

Tavaly az átlagos tőkearányos nyereség (ROE) a magyarországi bankszektorban 19 százalékot mutatott. Az Európai Unióban 1990-2001 között a bankszféra átlagos ROE-mutatója 8-15 százalék közé esett, 2001-ben 10,1 százalék volt. Magyarországon a bankszektor tőkejövedelmezőségére nagyban hatott az, hogy a pénzintézeti szférában a verseny nem kiegyensúlyozott. A lakossági piacon érződik az OTP Bank dominanciája. A nagy jövedelmezőség a hazai magas banki kamatrésből is adódik, ami összefügg a magyarországi makrogazdasági viszonyokkal. A magyar gazdaság tőkeszegény, a munkaerő még mindig olcsó, a tőke viszont drága, a hazai forrásköltségek jóval magasabbak, mint a fejlett EU-beli gazdaságokban.

A magyarországi reálkamat is jóval magasabb, mint a fejlett európai uniós országokban. Az infláció megfékezéséért felelős jegybank a belföldi forrásköltségeket magasan tartja az eurózónát meghaladó kamatszínvonallal. Tavaly Magyarországon a jegybanki betéti kamat átlaga 9 százalék volt, míg az eurótérségben 2,9 százalék, az eltérés több mint 6 százalékpont.

A jegybanki reálkamat Magyarországon az elmúlt évben 3,7 százalékot ért el, az eurótérségben csak 0,8 százalék volt, az eltérés majdnem három százalékpont. Az egy évnél rövidebb futamidejű vállalati hitelek kamata tavaly Magyarországon 10,2 százalék volt, míg az eurótérségben 6 százalékot tett ki, a különbség több mint 4 százalék. Az egy évnél rövidebb futamidejű vállalati betétek kamata az elmúlt évben Magyarországon 7,3 százalék volt, az euróövezetben 2,8 százalékot tett ki, 4,5 százalékos különbség adódott.

Még szembetűnőbb ez az eltérés a lakosság által leginkább keresett ingatlanhitelek, illetve fogyasztási hiteleknél. Az elmúlt évben Magyarországon a fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 22,6 százalékot tett ki, szemben az eurótérségben mért 9,8 százalékkal. Az ingatlanhitelek (beleértve a támogatott lakáshiteleket és a piaci kamatozású ingatlanhiteleket is) kamata Magyarországon 14,2 százalékot mutatott, míg az euróövezet államaiban az átlagkamat 5,3 százalék volt, tehát az eltérés majdnem 9 százalék.

Az, hogy a nominális magyar kamatok magasabbak, mint az Európai Unióban, csak részben indokolható a magyarországi magasabb fogyasztói árindexszel. A magas magyarországi jegybanki betéti kamat meghatározó a rövidlejáratú hazai banki eszközök árazása szempontjából, így a nagyobb hazai banki kamatrést előidéző egyik fő tényező. Ez azonban annak következménye, hogy az MNB-nek meg kell oldania a Magyarországra beáramló jelentős tőke miatti banki likviditás semlegesítését. Ez a probléma az eurótérségben nem létezik. Ott a központi bank nem is a betéti kamaton, hanem a refinanszírozási kamaton keresztül szabályozza a piacot.


A hazai kamatstruktúra azért is igen kedvezőtlen, mert az átlagos banki kamatrést növeli a jelzáloghitelek kamattámogatása. Ez nagymértékben torzítja a hazai hitelintézetek közötti versenyt. A kamattámogatás igen nagy arányú, mivel a bankok számára a támogatás 9-10 százalékos kamatrést biztosított 2002-ben és idén az év első felében érvényes rendszerben. Az ingatlanhitelek ilyen értelemben rendkívül drágák az országnak, mivel a költséget nem a hiteladósok, hanem gyakorlatilag
az összes adófizető állja. Hosszabb távon a támogatott jelzáloghitelek kamatainak nagymértékben csökkennie kell az EU-belépést követően.

A kamatrések mérséklődése mindenképpen kihat majd a banki nyereségesség csökkenésére is. Tavaly a kereskedelmi bankok adózás előtti nyeresége 151,3 milliárd forintot tett ki a PSZÁF adatai szerint, ami 22,3 milliárd forinttal haladta meg a 2001-es adatot. A kereskedelmi bankok kamatnyeresége mindeközben az elmúlt évben 347,5 milliárd forint volt, ami 31,3 milliárd forinttal több, mint a 2001. évi. A kamatmarzs az elmúlt évben még nőtt is, a 2001-ben tapasztalt átlagos 3,91 százalékról 2002-ben 3,93 százalékra emelkedett. Ezen belül a nagybankoknál a betét és a hitelkamatok közötti átlagos rés tavaly 4,14 százalék volt, szemben a 2001-es 4,13 százalékkal.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

HOLLYWOOD, CA - NOVEMBER 12: Filmmaker Rory Kennedy speaks during the Academy of Motion Picture Arts and Sciences' 8th annual Governors Awards at The Ray Dolby Ballroom at Hollywood & Highland Center on November 12, 2016 in Hollywood, California.   Frederick M. Brown/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.