Belföld

A bankoktól a biztosítók és az értékpapírpiac felé vándorolnak a hazai befektetések

Drámai változás nem várható a magyarországi pénzügyi szektorban az európai uniós csatlakozást követően, mivel a magyar bank- és biztosítási szektor nagy része külföldi szakmai befektetők kezében van, és a jogharmonizáció döntő része lezárult.

Ebben foglalta össze Rácz István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) főosztályvezető-helyettese a felügyelet által készített tanulmány lényegét kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Szavai szerint az uniós csatlakozást követően hosszabb távon a hazai pénzügyi közvetítés nagyarányú bővülése várható.

A pénzügyi szektor, ezen belül elsősorban a bankszektor jövedelmezősége csökken, ezzel együtt az értékpapír-piacok, az alapok és a biztosítási típusú befektetések szerepe – a bankok termékeinek rovására – nagy arányban növekszik majd.

A tanulmány szerint a magyarországi bankszektor termékkínálatában hasonló a választék, mint a fejlett nyugat-európai piacokon, bár a két bankrendszer érettsége eltérő. A technológiai szintet tekintve például a magyarországi internet-lefedettség elmarad az EU-átlagtól, így itt az elektronikus bankszolgáltatásokat még kevésbé veszik igénybe.

Rácz István rámutatott: a legfontosabb eltérések a magyarországi és az unióbeli jövedelmi és vagyoni különbségekből adódnak. Magyarországon az egy főre eső jövedelem szintje, azaz az egy főre eső GDP összehasonlító árakon mérve 2002-ben az EU átlagának 54 százalékát érte el, míg piaci árfolyamon számítva, azaz a fennálló tényleges árakat figyelembe véve az EU-átlag mintegy 30 százaléka a magyarországi mutató.

A felhalmozott pénzügyi és tárgyi vagyon méreteiben még ennél is nagyobbak a különbségek, becslések szerint tízszeres az eltérés az EU-országok javára. Az egyes pénzügyi tevékenységek szektorbeli méretét tekintve is jelentősek a különbségek. A bankhitelek GDP-hez viszonyított aránya például az OECD adatai szerint 1999 végén az Egyesült Államokban (USA) 47,2 százalék, az EU-ban 101,5 százalék, míg Magyarországon csupán 28,3 százalék volt.

A kötvényekbe befektetett összeg GDP-hez mért aránya az USA-ban 160,7 százalék, az EU-ban 89,6, Magyarországon 61,6 százalék volt 1999 végén. A tőzsdei részvények GDP-hez viszonyított mértéke az USA-ban 188,9, az EU-ban 90,2, Magyarországon 34 százalék volt.

A PSZÁF megállapítja, hogy a magyar pénzügyi szektorban bizonyos pénzügyi szolgáltatások relatívan igen fejlettek, más területek üzleti súlya azonban a fejlett nyugati országokkal szemben csekély.

A tanulmány szerint a jövedelmezőségben is nagyok az eltérések. Tavaly a bankszektorban az átlagos tőkearányos nyereség mutatója 19 százalék volt, a többi pénzügyi alszektorban pedig 14-27 százalék között mozgott.

Az Európai Unióról átfogó adat ugyan még nem áll rendelkezésre, de az ottani bankszektor átlagos tőkearányos nyereségmutatója (ROE) 1990 és 2001 között 8-15 százalék közé esett, az elmúlt három évben pedig a magyar tőkearányos nyereség mértékének fele-kétharmada volt.

Rácz István rámutatott: az EU-ba való belépést követően Magyarországon is érvényesül majd az úgynevezett “egységes európai útlevél” elve, a szabad letelepedés joga, ami a fiókalapítás liberalizálásával jár együtt. A liberalizáció utolsó nagy lépéseként pedig az új tagállamok 2007-2009 között várhatóan az euróövezetnek is tagjaivá válnak, ami fokozódó versenyhez, a határon átnyúló szolgáltatások erőteljesebbé válásához vezet majd – mondta.

Rácz István szerint ezzel együtt nem várható Magyarországon fiókalapítási hullám, de az unióba való belépés a magyar pénzintézeti rendszer részéről is intenzív alkalmazkodást igényel. A növekvő verseny ugyanakkor szerves fejlődés része lesz, és nem sokkszerű változásként jelentkezik a magyarországi bankpiacon.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik