Belföld

Lakásbiztosítás – vigyázat, változások!

Élesedik a lakásbiztosítási verseny. A piac még nem telített, de a társaságok már bővülő szolgáltatásokkal és gyorsabb kárrendezéssel próbálnak ügyfeleket szerezni.

A támogatott lakáshitelek által „hajtott” lakásvásárlásokkal párhuzamosan fellendülőben van a lakásbiztosítások piaca is. Ugyanakkor van még hely a
Lakásbiztosítás – vigyázat, változások! 1

bővülésre, hiszen a lakásoknak egyelőre csak mintegy 65 százaléka van biztosítva. (Hollandiában és Angliában például 100 százalékos a telítettség.)

Az elemi károk veszélyeztette területeken ráadásul alacsonyabb a biztosítók jelenléte, ezért különösen nagy lehetőségeket hordoz magában a tervezett Wesselényi Alap beindítása. Komoly egyeztetésekre és a végrehajtási rendelet alapos kidolgozására van még szükség ahhoz, hogy a kormány által javasolt finanszírozási forma augusztus 1-jével megkezdhesse működését. De a felvázolt keretek már sejtetik: a biztosítók úgy juthatnak új piacokhoz, hogy eközben anyagilag nem kell hozzájárulniuk az árvízkárok enyhítéséhez. 

Minek örülne Wesselényi?

 

Az 1838-as pesti áradás hőse, az „árvízi hajósként” emlegetett Wesselényi Miklós minden bizonnyal boldog lenne a Medgyessy-kormány Wesselényi Alap tervének hallatán – fogalmazott Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A bejelentett elképzelések szerint olyan speciális segélyalapról lenne szó, amely a vele szerződöttek befizetéseiből, valamint a költségvetés kiegészítéseiből fedezné az árvízkárokat. (Hiszen az ártereken épült házakra, lakásokra a biztosítási törvény értelmében a biztosítók nem nyújthatnak fedezetet.) A szerződők tehát egyfajta érdekközösséget alkotnának, és havonta bizonyos összeget átutalnának az állami alapba – hasonlóképpen a „rendes” lakásbiztosítási díjhoz. Hogy mennyit, az egyelőre kérdés. A felső határként emlegetett havi ezer forint egy szokásos lakásbiztosítás havi díjához képest túlságosan sok, ahhoz viszont túl kevés, hogy az alap rövid időn belül kellő méretűre duzzadjon. A biztosítók semmiképpen sem tesznek hozzá az alaphoz, viszont biztosításszerű részfeladatokat szívesen vállalnak (kárrendezést, ügyviteli/informatikai nyilvántartást, szerződéskötést a hálózatokon). Mindezt, gondolhatjuk, nem jótékonysági alapon. 

A bővítéssel bővülnek a biztosítások is

A hazai lakáspiaci „boom” mellett az EU-csatlakozás is újabb fellendülést idézhet elő a lakásbiztosítások piacán. A korábban csatlakozott országok példája azt mutatja, hogy első lépésben az ingatlanárak húzzák felfelé a biztosítási összegeket, hiszen az utánpótlási értékekhez kötött fedezetek érezhetően megnőnek.

A magasabb lakásbiztosítási összegek iránti igény természetesen a biztosítási díjak emelkedését is maga után vonja, de Hetényi Csaba, a QBE Atlasz szakértője szerint ez csak több éves távlatban jelentkezik. Vagyis arra nem kell számítani, hogy az unióba lépésünktől kezdve azonnal többet kellene költenünk biztosításra.

Arra viszont fokozottabban oda kell majd figyelniük a biztosítottaknak, hogy az ingatlanárak folyamatos emelkedését már meglévő szerződésük is kövesse. Jelentős mértékben „alulbiztosítottá” válhat ugyanis egy szerződés, ha az évek során felajánlott inflációkövetést visszautasítja a biztosított.

Ez rövid távon könnyebbség, de kár bekövetkeztekor komoly csalódást okozhat, ha tényleges nagyságánál akár milliókkal kevesebbet fizet a biztosító. Az inflációkövetésen túl időnként az ingóságok folyamatos gyarapodását is érdemes számba venni, és ha szükséges, a kötvény évfordulóján módosítani kell a már megkötött szerződés feltételeit.

Példa az alulbiztosításra

 

Vizsgáljunk meg egy konkrét példát: egy 70 négyzetméteres lakás biztosítási szerződését 1993-ban kötötték. Az ingatlant 3,220 millió forintra, az ingóságokat 1,3 millió forintra biztosították, a felek akkori becslése szerint. Amennyiben az ügyfél az azóta eltelt időszakban visszautasította az értékkövetés opcióját, és az eredeti összegeken hagyta szerződését, úgy ma hatalmas szakadék tátong a fedezet és az újraépítési értékek között, hiszen ugyanaz a lakás ma 12 millió forintot is megér. Szabó Zoltán, a Generali Biztosító szakembere szerint a szerződéseknek ma legalább 30 százaléka van „alulbiztosítva”. Ez a kárstatisztikákból olvasható ki, amelyek viszont csak a nagy összegű (milliós) károk alapján készülnek. A kisebb káreseményeknél sokszor homályban marad az alulbiztosítottság ténye, így az valójában még több szerződőt érinthet. 

Ne fizessen kétszer!

A lakásbiztosítási piac egyik legdinamikusabban fejlődő területe a társasházaké. A ’90-es évek második felében még nem is létezett a társasházakra kifejlesztett biztosítási termék, de az utóbbi években felépült új társasházak, valamint a társasházrendszerben működő lakóparkok részéről ma már nagy az igény erre a lehetőségre. Seregi Ferenc, az Allianz Hungária osztályvezető-helyettese szerint olcsóbb és praktikusabb is a lakásonként kötött egyedi épületbiztosítási szerződéseknél (az ingóságok biztosítására természetesen továbbra is lakásonként van szükség).

Amire viszont érdemes odafigyelni, az a lakás- és a társasházbiztosítás közötti átfedések elkerülése. A saját lakás biztosításában ne fizessük meg ugyanazokat a kockázatokat (például üvegkárt, tetőbeázást, vízkárt), amit a társasház közösen is megfizet. Amennyiben az ügyfél a lakását már korábban teljeskörűen biztosította, az évfordulón van lehetősége a módosításra. Sohasincs késő „kivenni” a kétszeresen biztosított elemeket a szerződésből. Egy káreseménynél úgyis csak az egyik szerződés alapján fog fizetni a biztosító.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.