A lap szerint a washingtoni stratégák a feltörekvő Kína helyett az elkövetkező évek veszélyforrását abban látják, amit a Pentagonban “az instabilitás ívének” neveznek, és amely Afrikát, a Közel-Keletet, a Kaukázust, Közép- és Dél-Ázsiát köti össze, s magába foglalja a távol-keleti Észak-Koreát is. A felsorolt térségek országainak jó része kívül rekedt a gazdasági globalizáción. A veszélyövezetekhez közel nagyobb lesz a valószínűsége annak, hogy az amerikai erők egyszerre több konfliktusba is belebonyolódnak, a terrorizmus példátlan romboló ereje azonban megköveteli jelenlétüket a világ forró pontjain.
A Pentagonban tíz elemző dolgozik tavaly nyár óta az amerikai erők külföldi elhelyezésének tervein Andy Hoehn stratégiai főosztályvezető irányításával. Következtetéseik 50 év egyik legnagyobb változását jelentik. Amerika a II. világháború után arra összpontosított, hogy felkészüljön a következő nagy háborúra a Szovjetunió ellen, majd a kilencvenes évek elején két, esetleg egy időben is megvívható kisebb háborúra Irak és Észak-Korea ellen.
2000-ben az új védelmi miniszter, Donald Rumsfeld a tervezőket arra ösztönözte, hogy a feltörekvő Kínára irányítsák figyelmüket. Mostanában viszont a miniszter a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek jelentette veszély jegyében arra készíti fel az amerikai erőket, hogy a jövő számos “kis és piszkos” háborút tartogathat számukra távoli és veszélyes helyeken.
Az új stratégia mozgékonyságot követel. A védelmi miniszter átcsoportosításokat tervez az egyesült államokbeli, németországi és dél-koreai nagy támaszpontokról. Ebben a három országban állomásozik az 1,4 millió amerikai katona több mint 80 százaléka. Elképzelése szerint az amerikai erők a világon szétszórt nagyszámú támaszpontokon váltják majd egymást forgó rendszerben. A cél az, hogy hónapokról napokra vagy akár órákra csökkentsék azt az időt, ami légi, szárazföldi, vagy haditengerészeti válaszcsapáshoz szükséges.
A lapban közölt térkép szerint stratégiai bázisnak ad otthont az Egyesült Államokon kívül Németország, Dél-Korea és Ausztrália. Előretolt műveleti bázisok lehetnek Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Törökországban, a közép-ázsiai Afganisztánban, Üzbegisztánban és Kirgizisztánban, valamint a Fülöp-szigeteken. Az ilyen bázisokon csak néhány tucat katona őrizné a támaszpontot és tartaná karban a felszerelést, amelyet az alkalmanként kiképzésre odaérkező katonák használnának.
Előretolt műveleti telepítési helynek (location) nevezi a cikk azokat a bázisokat, ahol nem lenne állandó amerikai katonai jelenlét, a csapatok évente egyszer-kétszer keresnék fel ezeket hadgyakorlat céljából. Ilyen bázisok lennének Kazahsztánban, Szaúd-Arábiában, Ománban, Azerbajdzsánban, az afrikai Maliban, Dzsibutiban és Kenyában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
