Az amerikai kormányzat feladni látszik az „erős dollár politikát”, s ezért az európai fizetőeszköz könnyedén átröppent az 1,18-as szinten. Ezúttal John Snow amerikai pénzügyminiszter adott újabb lendületet az eurónak, miután a dollár egy év alatti 26 százalékos leértékelődését szerény mozgásnak titulálta.
Az elnökválasztási kampány közeledtével a Bush-vezetésnek rá kellett ébrednie, hogy az amerikai terrorellenes hősi mítosz esetleg kevés lesz a mandátum meghosszabbításához, ha a gazdaság ilyen halovány teljesítményt nyújt. Amíg a belső kereslet növelését a 350 milliárd dolláros adócsökkentéstől várják, addig a folyó fizetési mérleg rekordszintű hiányának csökkenését a dollár gyengítése révén szeretnék elérni.
Dollárhatások
Szakdolgozatnyi magyarázattal válaszolhatnánk arra a kérdésre, hogy milyen hatása van a gyengébb dollárnak, de alapvető összefüggéseket azért röviden is meg lehet vizsgálni. Először is a kereskedelem terén az amerikai termékek előnyösebb helyzetbe kerülnek az európaiakkal szemben. Európa számára olcsóbb lesz az amerikai termékek importja, ez jótékony hatással lehet az inflációra (pedig éppen deflációs veszély van), de kiszoríthat sok európai gyártót. Az 500 milliárd dolláros folyó fizetési mérleghiányt mindez visszafoghatja valamelyest az USA-ban.
Az erősödő euró hatással van továbbá a befektetések és hitelek értékére is. Ha egy európai vállalat dollárhiteleket vett fel, annak most jelentős nyeresége keletkezik ezek átértékelésén, míg az euróban eladósodó amerikaiak veszteséget szenvednek el (ez nyilván ritkább). Az európaiak tengerentúli befektetéseinek euróban számolt értékét a rossz gazdaság mellett most már a dollár gyengülése is korrodálja, viszont az amerikai befektetők jelentős árfolyamnyereséget könyvelhetnek el.
Pénz- és állampapírpiac
Az állampapírhozamok hétfői jelentős emelkedését a következő két napon ledolgozták a piaci szereplők. A hét egészét tekintve a hozamgörbe közepén 2 bázispontot emelkedtek a 3 és az 5 éves papírok, míg a 10 éves kötvények hozama tovább esett és stabilan 6 százalék alatt tartózkodik. A rövidebb lejáratokban a megfigyelt 4-8 bázispontos hozamemelkedés Járai Zsigmond nyilatkozatának hatására következett be. A jegybankelnök szerint rövid távon még akkor sem várható kamatcsökkentés, ha az eddig követendőnek tartott Európai Központi Bank júniusban kamatot vág. Semmilyen hatása nem volt a pénzügyminiszter bejelentésének, miszerint idén lassabban fog növekedni a gazdaság, mint várták, és a GDP-növekedési előrejelzést 3,5 százalékra csökkentik, mert ezt a PM-en kívűl valószínűleg már eddig is mindenki így gondolta.
Így van ez a magyar tőzsdén is, ahol az amerikai befektetők az iraki háború kitörése óta 27 százalékos árfolyamemelkedésnek örvendezhettek. Sok tengerentúli intézményi befektető realizálta is a profitot. A magyar részvények azonban még mindig vonzóak, a jelentős, 11 milliárd forintos átlagforgalom jelzi, hogy az utóbbi napokban nemcsak eladók, hanem vevők is akadtak a magyar tőzsdén szép számmal.
Kedvüket a kormány döntései is csak részben tudták elvenni. A Mol ugyan megközelítette a 6000 forintos szintet, de az állam 23 százalékos részesedésének eladási terve visszavetette a tempót. A Matávot és az OTP-t a szabályozási környezet változása érintette negatívan. Az OTP a lakásprogram jelentős megnyirbálása utáni napon 3 százalékot meghaladó mértékben esett vissza, de mint pénteken kiderült, ebben a bank elnök-vezérigazgatójának, Csányi Sándornak is volt része, hiszen 733 millió forint értékben adott el OTP-részvényeket. Másnap azonban megjelentek azok a vevők, akik kimaradtak a hét eleji emelkedésből, és újra irányt vett a papír a 2500 fortintos szint felé.
A Matáv a kedvezőtlen összekapcsolási díjalakulás után esett 16 forintot, ez közel 2 százalékos mínusz (lenne). Merthogy sokaknak csak délután jutott eszükbe, hogy már osztalékszelvény nélkül forog a papír, ami ugye 18 forint volt, tehát kvázi emelkedett a részvény, ami azért, valljuk be, meglepő.
Ennél talán csak a Danubius 15 százalékos emelkedése rejtélyesebb. A vállalat hatalmas első negyedéves veszteségről számolt be, és a második negyedéves eredményt a saját részvények átkötése miatt várható 400 millió forintos veszteség mellett a rossz turisztikai helyzet is befolyásolni fogja. Tekintve, hogy az elemzők fundamentálisan hosszabb távon is pesszimisták (vagy csak realistábbak a vállalat vezetésénél), maradnak a találgatások, hogy vajon ki, mi állhat a jelentős árfolyamemelkedés mögött. Sőt, ami fontosabb, hogy folytatódik-e?
Mi vár a BÉT-re a héten?
A legszembetűnőbb változás mindenképp az, hogy 26-ától a magyar tőzsde is reggel 9 órakor nyit a korábbi 10 óra helyett, igazodva a többi európai tőszdéhez. Valószínűleg az árfolyamok is egyre inkább ezt fogják tenni, és elsősorban a német index mozgása lesz ismét az iránymutató. 
A dollárban exportálók esetében (Richter, Egis, Rába, NABI) kérdéses, hogy mennyire lesznek az eredmények mellett az árfolyamok is rezisztensek. A hét egyik legnagyobb talánya, hogy lesz-e újra 200 forint alatti dollárunk, ami annak a függvénye, hogy az 1,20-as szint képes lesz-e megállítani az eurót.
Eddig már sok ilyen „ellenállást” tört át könnyedén az európai fizetőeszköz, de itt most elidőzhet egy kicsit. Akik ezt a szintet tekintik fordulópontnak, azzal érvelnek, hogy az euró még soha nem volt ennyire erős. Elfelejtkeznek azonban arról, hogy volt már 1,50-es szinten is, csak akkor még német márkának „hívták”…
