A 127 évvel ezelőtt egy sötét stockholmi konyhában Lars Magnus Ericsson által alapított szerény távírójavító vállalkozásból kinőtt, ma már 140 országban tevékenykedő cég történetének egyik legnehezebb időszakát éli.
Szolid magyarországi jelenlét
Az Ericsson Magyaroszág 2001-ben 709, 2002-ben 684 főt foglalkoztatott, jelenleg 632 alkalmazottja van. Az alkalmazottak fele kutatás-fejlesztéssel, másik fele pedig a magyar, illetve a régiós piac szabta feladatokkal foglalkozik.
A napokban a német Handelsblatt adta hírül, hogy a zürichi kerületi ügyészség házkutatást tartott az Ericsson svájci irodáiban és néhány ottani alkalmazott lakásán. A sokat sejtetően erőteljes hatósági fellépésre a svéd gazdasági rendőrség kérelmére került sor.
A stockholmi gazdasági nyomozók azzal gyanúsítják a céget, hogy adócsalást követett el, továbbá külföldi (bolgár, lengyel és szlovén) megrendelések érdekében több mint 350 millió eurónyi kenőpénzt fizetett ki. A svéd adóhatóság szerint ezt hamis számlák kiállításával próbálták leplezni.
A vártnál rosszabb az idei év
Az idei első negyedévben az Ericsson adózás előtti vesztesége 3,5 milliárd svéd korona (94 milliárd forint) volt. A Reuters elemzői konszenzusa 3,3 milliárd korona veszteségre számított. Az előző év azonos időszakában a veszteség 5,2 milliárd koronára rúgott. A telekomberendezéseket gyártó óriásvállalat árbevétele az idei első negyedévben 25,9 milliárd koronára csökkent az egy évvel korábbi 37 milliárd koronáról. A Reuters elemzői konszenzusa 25,4 milliárd koronát várt. A rendelésállomány 27,1 milliárd korona, magasabb a várt 26,5 milliárd koronánál, viszont jócskán elmarad az egy évvel korábbi 41,9 milliárd koronától.
Nem a mostani hír az első az Ericsson háza tájáról az utóbbi időben, amely megdöbbenést kelt. Alig fél év telt el azóta, hogy a távközlési cég több dolgozójának munkaviszonyát is felfüggesztette, külföldi titkosszolgálatokkal való együttműködés miatt. Közülük kettőt tetten értek, amikor orosz diplomatáknak adtak át vállalati információkat.
Az Ericsson vezetői arra hivatkoztak, hogy az érintett alkalmazottak alacsony beosztásban dolgoztak. Az ügy komolyságára mégis jellemző, hogy a botrány kapcsán két orosz diplomatát kiutasítottak Svédországból. Az Ericsson hivatalosan nem közölte, hogy milyen jellegű dokumentumok jutottak ki a cégtől.
Ugyanakkor nem véletlen, hogy az Ericsson ipari kémkedés célpontjává vált. Amellett ugyanis, hogy a világ legnagyobb mobiltelefon-hálózati gyártója, részt vesz a svéd JAS 39 Gripen harci repülőgépek radar- és rakétavezérlési rendszereinek fejlesztésében is.
Biztos, ami biztos: leépítenek
Az új menedzsment április végi székfoglalóját követő napon az Ericsson közölte, további elbocsátásokkal próbálja megfordítani a nyolcadik negyedéve tartó veszteséges trendet. Bejelentése szerint ez év végére 54 ezer, egy évvel későbbre 47 ezer főre akarja leszorítani a 2000 végén még 105 ezres létszámot.
A kémbotrányt, legalábbis az időközben menesztett akkori menedzsment reményei szerint, megúszta az Ericsson némi tőzsdei veszteséggel – a papírok árfolyama ugyanis fél százalékkal esett a hírre. Az alig egy hónapja kinevezett új csúcsvezető – a zárszerkezetgyártóktól átigazolt Carl-Henric Svanberg – feje persze, nem ettől fáj. A sikeres menedzser áprilisban 4,7 milliárd dolláros veszteséggel vette át a világ legnagyobb mobilhálózat-gyártóját. Elődje, Kurt Hellstroem ugyanis a távozását megelőző utolsó közel két esztendőben nem tudott eredményt felmutatni.
Persze az új vezetőtől sem csupán nyereséget vártak, azt rövid távon el lehetne érni a már megkezdett elbocsátások következetes végrehajtásával. A tulajdonosok – köztük a szavazati jogok 38 százalékát birtokló Wallenberg család – azonban nem ezért szerződtették a sikermenedzsert. Svanbergtől a forgalom növelését és a cég kissé megkopott nevének újrafényezését várják. Ehhez a kommunikációs manőverhez aligha hiányzott a stockholmi adóhatóság kutakodása, majd a nyomában megindult, s hamar nemzetközivé terebélyesedett rendőrségi nyomozás.
