A pénz- és tőkepiaci szereplők igen vegyes makrogazdasági adottságok közepette tevékenykedtek az év első kilenc hónapjában – szűrhető le a
PSZÁF legfrissebb szektorjelentéséből. Egyfelől folytatódott (igaz a korábbinál lassabb ütemben) a gazdasági növekedés és az infláció mérséklődése, és jelentősen erősödött a nemzeti valuta. Másfelől romlott a fizetési mérleg és a költségvetési egyensúly, lényegesen csökkent az export versenyképessége és emelkedett a reálkamat szintje.
Mindeközben felgyorsultak az EU-csatlakozási tárgyalások, és a pénzügyi piacok számára csaknem bizonyossá vált hazánk 2004. évi tagfelvétele. A részvénypiacok globális szinten igen gyengén teljesítettek, a BUX január-szeptemberi stagnálása (-0,4 százalékos változása) szinte minden külföldi tőzsdeindexet felülmúlt. A hazai részvénypiac finanszírozási költségei ugyanakkor továbbra is irreálisan magasak (az átlagos P/E – árfolyam/nyereség – mutató 10 körül alakult), ami szinte kizárja, hogy újabb részvények kibocsátásával újra felpezsdülhessen a valaha élettel teli parkett.
Az MFB rontja a képet
A 39 kereskedelmi bank eredményessége reálértéken is növekedett: a 119 milliárd forintos adózás előtti profit hat százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. A szektor fekete bárányának tekintett Magyar Fejlesztési Bank értékvesztési- és céltartalékképzési ráfordításait (továbbá a szakosított pénzintézeteket, „autósbankokat”, jelzálogbankokat, lakástakarékpénztárakat) is figyelembe véve ugyanakkor a teljes bankszektor nyeresége rendkívüli mértékben romlott: 69,5 milliárdot kitevő nyeresége csupán feleakkora, mint 2001. szeptemberében volt.
A kereskedelmi bankok tevékenységének homlokterében egyértelműen a hitelezés állt az év első kilenc hónapjában. A banki hitelek összege szeptember végére éves szinten nominálisan 21 százalékkal nőtt, inflációs kiigazítás után 15,7 százalékkal.
E számottevő állománybővülés mozgatórugója a lakosságnak nyújtott támogatott ingatlanhitelek rendszerében keresendő. Miközben a vállalati kihelyezés csak 11,3 százalékkal gyarapodott, a teljes lakossági hitelállomány egy év alatt (szeptembertől szeptemberig) 63 százalékkal lett magasabb, ezen belül a támogatott lakáshitelek aránya kétharmados volt.
A forint erősödésének hatására egyre népszerűbbé váltak az egyébként több-kevesebb árfolyamkockázatot hordozó devizahitelek. Arányuk a teljes hitelállományhoz képest 37,7 százalékot tett ki szeptember végén.
BÉT: négyesfogat
A spekulációk viszonylag érintetlenül hagyták a részvénypiacot, ahol az éves összes forgalom ebben az évben várhatóan meghaladja majd a tavalyi 2764 milliárdos duplikált összvolument. A tőzsdei koncentráció erősödő voltát jelzi, hogy a négy leglikvidebb papír (az OTP, a Matáv, a Mol és a Richter) adta a negyedéves forgalom 93,5 százalékát.
A hazai értékpapírpiac alakulását az igen intenzív forintspekuláció határozta meg – különösen a harmadik negyedévben. Az állampapírpiacok minden eddigit meghaladó forgalmat bonyolítottak le, és hasonlóképpen megugrott a devizaderivatívák iránti kereslet. A brókercégek nyeresége 65 százalékkal nőtt az előző évhez képest, tőkehelyzetük stabil, és a felügyelet szerint nem futnak jelentős piaci kockázatot. Az év végére jellemző szezonális erősödést is figyelembe véve mintegy 3,4-3,7 milliárd forintos adózás előtti összesített eredményre lehet idén számítani.
A piaci folyamatokkal párhuzamosan alakult a befektetési alapok portfóliójának összetétele is: az állampapírok részaránya 84 százalékra emelkedett. A szeptember végén már mintegy 828 milliárd forintos vagyont tömörítő nyílt végű alapok tárcájában egyre komolyabb szerepet kapnak a külföldi eszközök is (arányuk több mint háromszorosára nőtt 2001 vége óta), melyek közül az utóbbi hónapok slágerei a cseh és a lengyel értékpapírok voltak.
Biztosítók – egyre nyereségesebbek
A szeptember végén több mint 13 millió szerződést kezelő biztosítók piaca igen koncentrált: az öt legnagyobb társaság a piac 80-85 százalékát tartja a kezében. A szerződések száma egy év alatt mintegy 6 százalékkal emelkedett, ezen belül is az életbiztosítások állománygyarapodása csaknem 11 százalékos volt.
A legnépszerűbb életbiztosítási módozatok az úgynevezett vegyes biztosítások – amelyek akkor is fizetnek, ha az ügyfél megéri a választott futamidő végét, és akkor is, ha időközben elhalálozik – (arányuk 50,3 százalék), amit a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások követnek (9,7 százalékos, folyamatosan növekvő népszerűséggel).
A nem életbiztosítások közül továbbra is az autóbiztosítások dominanciája jellemző. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás például 36 százalékos arányt képvisel, a casco-hányad pedig mostranra 7,2 százalékra emelkedett.
A szektor teljes díjbevétele mintegy 20 százalékkal lett magasabb, mint egy évvel ezelőtt, miközben a biztosítók költségei és kárkifizetései relatíve csökkentek. Így összesített nyereségességük lényegesen nőtt, szeptember végéig 30 milliárd forintra.
A prevención a hangsúly
Az egészségpénztárak elsősorban prevenciós jellegű szűrővizsgálatokat, fogorvosi ellátást finanszíroznak, ártámogatást nyújtanak gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz megvásárlásához, valamint az egészséges életmóddal kapcsolatos tanácsadással szolgálnak. Léteznek még önkéntes alapon létrehozott önsegélyező pénztárak is, amelyek többek között szülési, temetkezési, lakásfenntartási és beiskolázási segélyeket, valamint gyógyszer-ártámogatást nyújtanak tagjaiknak.
Lassuló, de stabil növekedés jellemzi mind az önkéntes-, mind a magánnyugdíjpénztári szektort. A szeptember végén nyilvántartott összvagyon 677 milliárd forint, a háztartások bruttó megtakarításainak 8,4 százaléka volt. Ebben az évben még a magánpénztárakból történő elvándorlás is érezteti hatását: a visszalépő tagok 836 millió forintot vittek át a központi kasszába a harmadik negyedévben (januártól szeptemberig pedig összesen 3,47 milliárd forintot).
Izgalmasabb részpiac az egészségpénztáraké, amelyek ugyan még csak 140 ezres taglétszámmal bírnak, de növekedésük igen dinamikus. Esetükben a szolgáltatások is sokkal rövidebb távon élvezhetőek, hiszen már az elmúlt hónapokban is 1,6 milliárd értékű szolgáltatást nyújtottak az ugyanezen időszakban beérkezett 2,8 milliárdnyi tagdíjból.
Pénzügyi csoportok részesedése a pénzügyi rendszer által kezelt összes eszközből 2002. szept. 30-án | ||||||
1. |
OTP |
20,6 % | ||||
2. |
KH |
9,1 % | ||||
3. |
MKB |
6,7 % | ||||
4. |
CIB |
6,7 % | ||||
5. |
ING |
6,4% | ||||
6. |
HVB |
5,1 % | ||||
7. |
Raiffeisen |
4,6 % | ||||
8. |
BB |
3,4 % | ||||
9. |
MFB |
3,4 % | ||||
10. |
Postabank |
3,1% | ||||
11. |
Erste |
2,8 % | ||||
12. |
ÁB-Aegon |
2,8 % | ||||
13. |
Citi |
2,1 % | ||||
14. |
Allianz |
1,3 % | ||||
15. |
Generali |
1,0 % | ||||
16. |
Volksbank |
0,8 % | ||||
17. |
BNP Paribas |
0,6 % | ||||
18. |
Credit Suisse |
0,4 % | ||||
19. |
AXA |
0,3 % | ||||
Csoportok összesen: 81,2 % | ||||||
Csoportok összesen (milliárd Ft): 12332 | ||||||
Rendszer összesen (milliárd Ft): 15179 | ||||||
Forrás: PSZÁF |