Peresz szerint az USA-nak meg kell támadnia Irakot

"Az Egyesült Államoknak nincs más választása és meg kell támadnia Irakot, ugyanis minden halogatás csak ronthat a helyzeten" – nyilatkozta szerda este Simon Peresz volt izraeli külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek. A Nobel-békedíjas Peresz hazugnak nevezte Szaddám Husszein iraki elnököt, aki tagadja, hogy vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztésén dolgozik. Az eddigi külügyminiszter hónapok óta a legélesebb Irak-ellenes nyilatkozatot tette izraeli részről, annak ellenére, hogy Ariel Saron kormányfő korábban óvta minisztereit az olyan kijelentésektől, amelyek megnehezíthetik Washington számára az arab világ támogatásának megszerzését Irak elleni hadműveletéhez. A nemzeti egységkormányból most távozott Peresz súlyos tévedésnek nevezte Benjamin Netanjahu kinevezését utódjaként az ügyvezető kormány külügyminiszterévé. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban kormányfői tisztet is betöltő Netanjahu ellenzi a palesztin állam megteremtését és az újabb zsidó települések építésének leállítását. "E két dolog teljesülése nélkül nem lehet esélye a békének". Az Egyesült Államok szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztette azt az átdolgozott határozattervezetet, amely „utolsó lehetőséget” ad Bagdadnak arra, hogy együttműködjön a világszervezet fegyverzetellenőreivel, ugyanakkor nyitva hagyja egy Irak elleni amerikai katonai akció lehetőségét. ENSZ-nagykövete, John Negroponte közlése szerint Washington azt szeretné, ha a BT már pénteken szavazna a tervezetről. Hírügynökségi jelentések szerint az elmúlt nyolc hét tárgyalásai nyomán a tervezetbe bekerült számos, más BT-tagok által javasolt változtatás, az Egyesült Államok ugyanakkor nem tett lényeges engedményt az eredeti változathoz képest, amióta októberben ejtette azt a követelését, hogy a határozat adjon nyílt felhatalmazást a katonai erő alkalmazására. A diplomaták szerint a kellően kétértelműre sikerült új tervezet francia követelésre a fegyverzetellenőrök iraki munkáját figyelemmel követő konzultációs szereppel ruházná fel a Biztonsági Tanácsot. Nem tesz eleget azonban annak a francia-orosz követelésnek, hogy a testület szükség esetén külön határozatban adjon felhatalmazást az erő alkalmazására, és meghagyja az Egyesült Államoknak azt a lehetőséget, hogy katonai akciót indítson, ha a fegyverzetellenőrök munkájuk akadályoztatásáról számolnának be.
[Népszabadság]