A ex-elnök vezette 105 tagú testület elkészítette az európai alaptörvény első tervezetét, amely a meglévő uniós szerződések felülvizsgálatát, egységesítését eredményezné, ha elfogadnák a tagállamok. A brüsszeli testület várhatóan jövőre fejezi be a munkáját, de már most előállt néhány alaptézissel. Így például definiálja, hogy az EU az európai országok uniója, amely a nemzeti identitás megtartása mellett szorosan koordinálja a tagállamok politikáját.
Vita az unió nevéről: Európai Egyesült Államok?
Máris vita kerekedett azonban néhány kezdeményezés kapcsán – írja a BBC. Egyelőre ugyanis még nem dőlt el, hogyan is hívják a jövőben az uniót: Egyesült Európának (United Europe), Európai Közösségnek (European Community), Európai Egyesült Államoknak (United States of Europe) vagy megtartsák a jelenlegi elnevezést (Európai Unió, European Union). Az esélyek latolgatása korai lenne, de ahogyan azt az egyik brit diplomata az Európai Egyesült Államok kapcsán megjegyezte: talán akadhatna azért valamivel szerencsésebb ötlet is…
Érdemi javaslatokat is megfogalmazott azonban a “giscardista” konvent: felvetették például a kettős álllampolgárság ügyét, vagyis minden EU-tagállam polgára egy “nemzeti” és egy “uniós” polgárjoggal is rendelkezhetne. Természetesen ez utóbbi megint az angolok ellenállását váltotta ki.
Kisebb ellenérzésekbe ütközik egy európai kongresszus létrehozatala, továbbá egy csúcsszintű külügyi vezető kinevezése, aki valamivel nagyobb jogköröket kapna az unió diplomáciai tevékenységének irányításakor, mint az EU jelenlegi illetékesei.
Ajánlatok bővítésre és csatlakozásra
A 105 fős konventben egyébként már a csatlakozásra váró tagállamok is képviseltetik magukat, ők azonban még kemény tárgyalások elé néznek a belépés előtt. Ezt bizonyítja a hétfői mini-csúcstalálkozó is, amelyen az Európai Unió jelenlegi vezetői ismertették a csatlakozásra váró országok politikusaival azokat a pénzügyi és jogi ajánlatokat, feltételeket, amelyeket az unió támaszt a belépők számára. A dániai, koppenhágai csúcson tulajdonképpen az előző hét végén, Brüsszelben kialakított közös európai álláspontot ismertették.
Eszerint a védzáradék hatályát – holland kérésre – egy évvel meghosszabbítják. A védzáradék hatályával kapcsolatban Brüsszel eredetileg azt javasolta, hogy a csatlakozást követő két évben bizonyos jogok felfüggesztésével szankcionálhassák, ha az új tagok nem teljesítik a joganyag átvételével kapcsolatos vállalásaikat és ez súlyos zavart okozna a tagállamok belső piacán, az általános gazdasági állapotokban vagy a bel- és igazságügy területén. Az elfogadott módosítás értelmében szankciók az első három évben hozhatók és hatályuk meghaladhatjua a három évet. 
Magyarország nem járhat rosszul
A brüsszeli csúcstalálkozón hozott döntés értelmében az új tagországok a belépés évében nem járhatnak rosszabbul anyagilag a csatlakozás előtti évhez képest. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy a tagság első évében az EU kasszához való hozzájárulást körülbelül 200 millió euróval haladja meg a különféle alapokból érkező támogatások összege.
A Koppenhágában ismertetett brüsszeli döntések után Medgyessy Péter magyar miniszterelnök így nyilatkozott: “A magyar kormány örül annak, hogy egyértelművé vált az unió álláspontja a bővítés pénzügyi kérdéseivel kapcsolatban, és hogy a csatlakozás után az ország nem lesz nettó befizető az uniós kasszába”.
A magyar kormányfő a felkínált agrártámogatásokkal és a termelési kvótákkal nem volt ennyire elégedett, de igyekezett a pozitívumokat hangsúlyozni: “Előrelépés, hogy a közös álláspont szerint az újonnan csatlakozók is hozzájuthatnak a közvetlen mezőgazdasági támogatásokhoz. További pozitívum, hogy már tagságuk első évében javulnia kell az uniós költségvetéshez viszonyított nettó pozíciójuknak. Fontos eredmény, hogy az EU a strukturális és kohéziós alapokból is kész jelentős előleget fizetni az új tagállamoknak”.
Vannak negatívumok is…
A negatívumok közül a miniszterelnök azt emelte ki, hogy az EU változatlanul tízéves átmeneti időszak után kívánja bevezetni a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat, amit Magyarország – de a többi tagjelölt is – nagyon hosszúnak tart. Medgyessy elmondta, törekedni fog az agrártámogatások bevezetésére szánt tízéves átmeneti időszak lerövidítésére.
Az általános érvényű problémákon túl Magyarországot és Csehországot külön és továbbra is összeköti az a sérelem, hogy az európai parlamenti helyek elosztásakor rosszabbul jártak, mint a velük gyakorlatilag azonos népességű tagállamok. A további tárgyalásokon e probléma orvoslása is feladat lesz – mondta a kormányfő.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
