A londoni árverezőház, a Sothebys a Beck-gyűjtemény akcionálásával kötötte össze több, hasonló témájú rendezvényét. Így sajátos, többnapos eseménysorozattá alakult a kollekció, illetve a más forrásokból beszerzett német expresszionista és modern művek árverése. A német expresszionizmus akár enyhe túlzásnak is minősíthető, hiszen a felvonultatott művek alkotói közül többen legalábbis német-orosznak tekinthetők, elég csak Kandinszkijra vagy Javlenszkijre gondolni.
Az igazi sztár: August Macke
Az árverés sztárjai mégsem a nálunk is széles körben ismert művészek voltak, még csak nem is a jól ismert osztrák festők, a szecesszióhoz köthető Klimt, illetve a “kimondottan” expresszionista Kokoschka művei érték el a legmagasabb árakat, hanem August Macke alkotásai.
A szerző A templomcsarnokban címet viselő képe volt a Beck-gyűjteményből az árverés első tétele. Az 1914-ben készült vízfestmény ára félmillió euróig szökött fel, akárcsak a divatüzletet ábrázoló képe, amelyért szintén mélyen a zsebébe kellett nyúlnia új tulajdonosának. A naplemente eső után (Emberek a parkban) című olaj táblakép pedig már 1,44 millió eurót is megért valakinek, ami – noha némileg alacsonyabb az előzetes becsértéknél – igen jó árnak tekinthető, tekintve hogy Klimt, Kokoschka és Paul Klee képeire nem akadt vevő.
Macke Két nő a kalapbolt előtt című alkotásáért késhegyre menő küzdelem folyt. Az eredetileg 2-3 millió euróra becsült kép végül 4,4 millióért kelt el, ami már Nyugat-Európában is tekintélyt parancsoló árnak számít. Az 1913-ban készített, 56,2×42 cm-es olaj/vászon alkotás sikerét a következő, egy erdei sétát megörökítő tétel már nem tudta megismételni: “csupán” kétmillió eurót adott érte új gazdája.
Milliókat ért Javlenszkij is
A német (orosz) expresszionisták közül Alekszej Javlenszkijt (németesen Alexej von Jawlensky) Murnaut ábrázoló tájképét csaknem 400 ezer euróért értékesítették. Kék kendő című, közepes méretű (69,5×50,5 cm) táblaképe viszont már 1,33 millió eurót ért. Még nagyobb volt a sikere egy félaktjának, amely 1,4-1,8 millió euró közötti becsértékénél jóval drágábban, 2,43 millió euróért kelt el.
Bár nem minden Kandinszkij-kép kelt el, néhánynak az ára magasra szökött a licit során: a lovast és az almagyűjtőt ábrázoló festménye például becsértékének kétszeresén, 470 ezer euró körüli áron talált gazdára, míg egy tájképe (rózsaszín felhővel) 300 ezerért kelt el. Többi festményének ára 280 és 560 ezer euró körül mozgott, ám mindegyiknél sikeresebb volt a Fekete háromszög című alkotásának licitje: a végső ár ugyanis 1,1 millió euró volt. Utóbbit 1923-ban festette az absztrakt festészet nonfiguratív ágának megteremtője, az expresszionizmus egyik legnagyobb mestere.
A Brücke-csoport A Brücke-csoportot 1905-ben alapította Drezdában négy építészhallgató, Ernst Ludwig Kirchner, Fritz Bleyl, Erich Heckel és Karl Schmidt-Rottluff. Céljuk az volt, hogy új utat keressenek a művészi kifejezésmódban, és megszabaduljanak az akadémikus stílustól. A Brücke idővel az egyik legbefolyásosabb német művészcsoporttá vált, amely a klasszikus modern mozgalmat elindította. A stílus pedig, amelyet kialakítottak, azóta az expresszionizmus elnevezést kapta. Az expresszionizmus a belső érzelmek, érzések, indulatok kifejezésén alapul, de természetesen nem minden alkotó, és főleg nem minden alkotáson figyelhetők meg az irányzat legfőbb jegyei. 1906-ban újabb művészek, Max Pechstein és Emil Nolde csatlakoztak a csoportosuláshoz, 1910-ben pedig Otto Mueller érkezett. A külföldiek közül Cuno Amiet, Kees Van Dongen, Axel Gallén-Kallela sorolhatók az efféle törekvésekhez.
A Brücke-csoport mellett az expresszionizmus délnémet változatát képviselték az orosz emigránsok: Javlenszkij, Kandinszkij és Marianne Werefkin. Ők nagy hatással voltak a kelet-európai művészekre is, így például Mattis Teutsch Jánosra is. A Javlenszkij és Kandinszkij által létrehozott Blauer Reiter (Kék lovas) csoport tagjainak művei nemrégiben Budapesten is megfordultak, amikor Mattis Teutsch alkotásival párhuzamosan mutatta be azokat a Magyar Nemzeti Galéria.
Vadászat a Vörös aktra
A Beck-gyűjtemény árverezését az egyéb forrásokból beszerzett német és osztrák művek követték. Kokoschkával ellentétben Lovis Corinth több műve is igen jól szerepelt az aukción. A felmenő holdat ábrázoló, walchenssee-i képe például 777 ezer angol fontért kelt el, vagyis több mint 1,2 millió dollárt ért. Egy szintén a Walchensee-t ábrázoló vízfestménye 160 ezer fontért, 250 ezer dollárért talált gazdára.
A másnapi árverésen is szerepelt Javlenszkij-kép, a kislányt ábrázoló alkotás azonban mindössze 250 ezer fontig (390 ezer dollárig), becsértékének felső határáig emelkedett.
Az expresszionizmus egyik híres mesterének, Emil Noldénak több alkotását is felvonultatták az árverésen. Két művének leütési ára százezer font fölé jutott: az egyik tájkép volt, amely egy napnyugtát örökít meg, a másik két virágvázát és egy kerámiafigurát ábrázol.
A második napon a nálunk kevésbé ismert, de Nyugat-Európában igen nagyra értékelt, a Die Brücke-csoportot alapító Ernst Ludwig Kirchner Vörös aktja volt az egyik legdrágább kép: 2,2 millió fontért, vagyis 3,44 millió dollárért értékesítették a talán kissé túlzottan is magasra (2,5-3,5 millió font) taksált művet.
