Belföld

Adóváltozások – mégiscsak kell az a pénz?

A választási ígéretekkel ellentétben csak 2004-ben csökkennek az SZJA-kulcsok, 2003-tól csak a sávhatárok változnak meg. Az egyszerűsített vállalkozói adó 15 millió forint bruttó árbevétel alatt vehető igénybe.

Elképzelhető, hogy az ellenzék a kormányoldal eredeti, 2003-ra szóló adótábla-elképzeléseit tartalmazó módosító javaslatot nyújt be az országgyűlésnek, szembesítve az Magyar Szocialista Pártot (MSZP) választási ígéreteivel. A hétvégi kormányülést követő sajtótájékoztatón László Csaba pénzügyminiszter ismertette a kormány adókoncepcióját. Eszerint a korábban az MSZP által javasolt alacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsok (szja) csak 2004-től lépnének életbe.

Miért maradt el a reform?A régi szja-rendszerben a sávok és a kulcsok változtatása nélkül is folyamatosan növekedett volna az átlagos adóteher – mondta el László Csaba a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen tartott hétfői előadásában. Az átlagos adóterhek 2 százalékos csökkenése összességében körülbelül 120 milliárd forintos változásnak felel meg a költségvetés kárára. A sávok megváltozására jóval érzékenyebb az adórendszer – indokolta a pénzügyminiszter az eltéréseket az előzetesen meghirdetett adórendszer-módosításokhoz képest. Becsléseik szerint, a sávok 100 ezer forintos módosításának 10 milliárd forint a költségvetési hatása, míg ha 1 százalékkal változtatják a kulcsokat, az a büdzsét csak 6 milliárd forinttal érinti. Figyelembe kell vennünk, hogy a magyar gazdaság versenyképességét javítaná a tavalyinál alacsonyabb bruttó keresetnövekedés, a munkavállalókkal és a munkaadókkal való tárgyalások folyamán ezért igyekeztek mindössze 3 százalékos keresetnövelésben megállapodni. Az új adórendszertől azt várják, hogy a bérek nettó oldalon fognak javulni, és a reálkeresetek összességében növekednek.

Varga szerint nem sokan járnak jobban

Két év múlva már új kulcsok lépnek életbe – 18, 26, illetve 38 százalék -, mondta László Csaba, a középső adósáv 800 ezer és 1,5 millió forint között lesz, addig azonban maradnak a régiek. A szabaddemokraták terveiben szereplő másfélkulcsos szja-rendszer teljesen lekerült a napirendről; ez a tervezet 2,4 millió forintos jövedelemig (az átlagkereset kétszereséig) 18, a fölött 36 százalékos kulcsot alkalmazott volna. (További vélemények a tervezetről)

A jövőre életbe lépő adótábla szerint 650 ezer forintig 20 százalékos, e fölött 1 millió 350 ezer forintig 30 százalékos, míg az ezt meghaladó éves keresetek esetében 40 százalékos lesz a személyi jövedelemadó kulcsa. Az adókulcsok változatlanul hagyása Varga Mihály szerint azt jelenti, hogy a jelentős bérnövekedés miatt az emberek jelentős része magasabb adósávba kerül, ami elviszi a növekedés egy részét, így végül nem járnak jobban. A volt pénzügyminiszter, jelenlegi Fidesz alelnök szerint a kormány az államháztartás növekvő kiadásait akarja “betömni” a változatlan táblával, ezért nem kerülhetett sor adóreformra.

Folytatni kell a 97-es reformotAz előző kormány az 1997-ben elfogadott nyugdíjreform eredeti menetét törte meg. Míg 98-ra a járulékot 6 százalékra tervezték, az azt követő években a kötelező magánnyugdíj-pénztárakhoz juttatott rész évente 1 százalékos ütemmel növekedett volna. Most kénytelenek vagyunk egyetlen nagyobb ugrással elérni a járulékbefizetések 8 százalékos arányát, amit már 2000-ig több lépésben kellett volna megtenni – hangoztatta László Csaba hétfői előadásán. A 97-es tervektől való eltérés komoly gondokat okozott a befizetőknek, hiszen az eredeti koncepció alapján 25-30 százalékkal magasabb nyugdíjjal számoltak, mint az előző években tartott 6 százalékos járulék alapján. Az előző kormány ugyan meghagyta az opciót, hogy a vegyes rendszer helyett bárki az állami nyugdíjrendszert válassza, de 2 millió ember így is a kötelező magánnyugdíj-pénztárakra voksolt.

Újra kötelező a magánnyugdíj-pénztári tagság

A magánnyugdíj-pénztári tagdíj 6 százalékról 8 százalékra emelkedik, és januártól ismét kötelező lesz a pályakezdők belépése a pénztárakba – jelentették be ugyancsak a vasárnapi kormánydöntést követően. Ezt a volt pénzügyminiszter visszalépésként értékeli. Varga szerint a központi költségvetésnek adóforintokból kell majd pótolnia a hiányt, ami az állami nyugdíjalapnál keletkezik.

Az egyéni nyugdíjjárulék, illetve tagdíj fizetésének felső határa a bruttó átlagkereset jelenlegi kétszereséről 2,5-szeresére emelkedik. Másfél százalékról egy százalékra csökken a Munkaerő-piaci Alapba befizetett munkavállalói járulék mértéke, így az alap költségvetési befizetési kötelezettsége a számítások szerint 21 milliárd forinttal csökken. Továbbra is 3 százalék marad az egyéni egészségügyi járulék mértéke. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege január 1-jétől közel 1000 forinttal – vagyis a tervezettnél kisebb mértékben – 3450 forintra csökken.

További változás, hogy a kormány megszünteti a tőzsdei árfolyamnyereség adóját és csökkenti az osztalék után fizetett adó- és közteher mértékét. A vállalkozók adóterheinek csökkentése között említett a pénzügyminiszter egy új lehetőséget a fejlesztési tartalék adómentes képzésére. Hozzátette, hogy ez lényegében az amortizáció gyorsítását jelenti, és a vállalkozások már a 2002-es nyereségük után igénybe vehetik.

A kormány módosító javaslata szerint a jövő évtől a felnőttképzés díjának harminc százalékát, valamint a számítógépek bérlésére fordított összeget is adókedvezményként lehet érvényesíteni, ezeknek együttes összege azonban nem haladhatja meg az évi 60 ezer forintot.

Agrárkedvezmények

További könnyítést jelenthet, ezúttal az őstermelők részére, hogy bevételeiknek adómentes alsó határa 250 ezer forintról 350 ezer forintra emelkedik. A mezőgazdasági kistermelők kedvezményes adózását biztosító bevételi értékhatár is megváltozik: a jelenlegi négymillió forintról hatmillió forintra nő. Amennyiben az Országgyűlés is helyesli a kezdeményezést, úgy a földhaszonbérlet is adómentessé válhat, illetve a falusi vendéglátásból származó adómentes bevétel értékhatára is emelkedhet, a jelenlegi négyszázezerről hatszázezer forintra.

Ki evázhat?A vállalkozás bruttó árbevételének 15 százalékát kitevő eva felváltja az áfát, a cégautó adót, illetve egyéni vállalkozóknál a vállalkozói szja-t, valamint a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t. Gazdasági társaságnál az áfán és a cégautó adóján kívül a társasági adó, illetve az osztalék utáni szja helyett kell evát fizetni. Az új adónem alanya lehet minden, az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó adózók közül a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a szövetkezetek, az erdőbirtokossági társulások, valamint a végrehajtói, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői irodák. Feltétel, hogy a magánszemély és közeli hozzátartozója tulajdoni érdekeltségébe tartozó vállalkozások közül csak egy választhatja az evát. Az új adónemet választó társaságnak legalább két éve kell változatlan formában tevékenykednie, és nem folytathat jövedéki tevékenységet vagy pénzügyi szolgáltatást. A pénzügyminiszter elmondta, hogy további egyszerűsítésként a helyi iparűzési adó alapja lehet az eva adóalapjának 50 százaléka.

EVA – 15 milliós bevételplafon, megszorításokkal

A kormány döntése értelmében december 20-áig kell bejelenteniük a vállalkozóknak, ha jövőre már az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szabályai szerint kívánnak adózni. Újdonság a kormánydöntésben, hogy az evát választók bruttó árbevétele nem haladhatja meg a 15 millió forintot. A korábbi tervekben 10 millió forint volt az árbevételi plafon, amit többek között a kereskedőket tömörítő szervezetek is kifogásoltak.

A javaslat szerint az evát választó adózóknak a korábbi időszakban felhalmozott likvid, azaz a házi pénztárban, illetve bankszámlán lévő vagyona után 20 százalékos adót kell fizetniük, három év alatt egyenlő részletekben. Ezt az adót nem kell megfizetni a tárgyi eszközökben, immateriális javakban felhalmozott vagyon után, ahogyan az korábban több lapban megjelent.

A kormány számításai szerint az eva bevezetése mintegy félmillió vállalkozás megerősödéséhez teremt átlátható, egyszerű adózási viszonyokat. Ennek ellentmondani látszik az, hogy az eva-koncepció tárgyalásának kezdetén, a később megfogalmazott megszorítások előtt is félmillió potenciális evázóról szólt a pénzügyminisztérium, a későbbiekben – a szűkítések beépítése után – elhangzó szám pedig már csupán 200 ezer érintettet említett.

Az eva bevezetésével nagy ugrást teszünk a mélyvízbe – mondta el a pénzügyminiszter ugyancsak hétfői előadásán. A 15 millió forintos felső határt egyelőre nem tervezzük megváltoztatni. Amennyiben a költségvetés pozíciója az adórendszer módosítása nyomán semleges marad és a pénzügyminisztérium számításai beválnak, akkor a későbbiekben az inflációval párhuzamosan emelkedhet a plafon. Egyelőre úgy számolunk – mondta László Csaba -, hogy a 2003. évi tervezett 4,5 százalékos költségvetési hiány tartható lesz a változtatások ellenére.

Ugyanakkor úgy vélem – folytatta a miniszter -, hogy a magyar gazdaság jelenlegi állásának inkább megfelel, hogy alacsonyabb adóterhek és kevesebb költségvetési kiadás mellett működjön. A 2004-es év az ideinél nehezebben lesz tartható, hiszen a csatlakozás előrehaladtával a költségvetési kiadásokat a társfinanszírozási kötelezettség is terheli. Az adózók oldaláról a növekvő bérkiáramlás miatt fellépő fogyasztásbővülés okozhat problémát. Már az idén is agresszívan emelkedett a fogyasztás szintje, jövőre várhatóan a GDP 5-6 százalékát éri el. Gazdaságpolitikai eszközökkel, a megtakarítások növelésével próbáljuk megállítani a többletjövedelmek fogyasztásba áramlását. Ennek jegyében változtattuk az életbiztosításokra adott támogatásokat, és töröltük el a befektetéseket terhelő árfolyam-nyereségadót – mondta a pénzügyminiszter.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik