Belföld

Árverési piac – őszikék

Izgalmasnak ígérkező aukciókat tartogat szeptember: a Mű-Terem és a Kieselbach Galéria anyagában a ritkaságok mellett valódi "fehér hollók" is akadnak, amelyek sorsát, kialakult ár híján, nehéz megjósolni.

A Mű-Terem Galéria szeptember 13-án a Budapest Kongresszusi Központban tart árverést, amelynek anyaga harmadikától tekinthető meg a Falk Miksa utcában. A tételek közül a legmagasabb kikiáltási áron Rippl-Rónai “kukoricás” korszakából származó, Fiatal nő vörös kalapban című alkotása várja a megmérettetést. A 14 millió forinttól csupán kettővel elmaradva kezd Tihanyi Lajos Bölöni Györgyöt megörökítő arcképe, amely az Angliában világhírűvé vált Alexander Korda filmrendező gyűjteményéből került elő nemrégiben.

Profán ikonKondort a katalógus a rézkarc koronázatlan királyának minősíti, és éppen ezért emeli ki, hogy A mű-tücsök felbocsátása című műnél a bizánci ikonok aranyalapos hátterének felelevenítéséről van szó. A bizánci szentek helyett egy katonatiszt látható az olajjal, arannyal farostra készített képen, s a kissé szentségtörő kompozíció egy sajátos szerkezettel, egy mű-tücsökkel egészül ki. Az irónikus műalkotás rokon vonásokat mutat a híres Darázskirály című munkával, továbbá azokkal a festményekkel, amelyeket Kondor diplomájának megvédése után alkotott.

Tücsök és Kondor

Szakmai berkekben mégsem az első két rajtkockából induló alkotás sorsát övezi a legnagyobb figyelem, mivel a terítéken egy igazi kuriózum is szerepel: Kondor Béla A mű-tücsök felbocsátása című, 1958-ban készült képe. Kondor művei, különösen festményei amúgy is nagyon ritkán jelennek meg az árveréseken, ennek a darabnak pedig különös jelentőséget ad, hogy ez az első “ikonos” képe a szerzőnek. A szóban forgó tétel kikiáltási ára 5,5 millió forint, ám nehéz megjósolni a nem mindennapi mű sorsát.

Nem meglepő, hogy Munkácsy egyik vázlatszerű, szalonképhez készült tanulmánya, a Rokokó társaság hatmillió forintról várja a licitet. Ám koránt sem biztos, hogy kurrens árunak bizonyul majd, hiszen a tanulmányképek sokszor igen nehezen értékesíthetők.

A szomszéd kertje

Árverési piac – őszikék 1Ami a Kieselbach-árverést illeti, azon is akadnak 12 millióról induló festmények. Történetesen egy Rippl-Rónai kép, a Fülöp bácsi, és egy Tihanyi-mű, a Beszélgetőknek is nevezett Kompozíció 1928-ból. Ugyanennyiről kezd Bortnyik Sándor Geometrikus kompozíciója is.

A kínálatban akad 5,5 milliós Munkácsy-mű, aztán a XIX. századi történelmi festészet egyik jónak minősíthető alkotása, Székely Bertalan V. László udvara című képe következik, 6,5 milliós indulóáron. Farkas István Kisvasút című alkotása 15 milliós kikiáltási árával hívja fel magára a figyelmet.

Noha ennek a galériának a kínálatában is találunk Kondor Béla képet, ennek kvalitása nem hasonlítható a Mű-Terem Galéria exkluzív darabjához. Jogosnak tűnik, hogy Kieselbachék Menyasszony és vőlegénye csak 2,5 millióról indul.

Szobotka Imre egy tíz- és egy nyolcmilliós induló árú képpel képviselteti magát az árverésen. A két alkotás közül talán a drágábbik, a Kubista csendélet tűnik esélyesebbnek a magasabb régiók ostromlására.

Árverési piac – őszikék 2Antik darabok

Kieselbachnál egyre több az antik festmény, így például Tintoretto műhelyéből származik a Vénusz és Ámor című alkotás, amely nyolcmillióról indul a licitversenyben. A katalógusban kissé megtévesztő a szerző feltüntetése. Jacopo Tintoretto neve külön sorban szerepel, alatta Tintoretto születésének és halálának éve, majd a műhelye szócska szerepel. Ez egy-két nagyságrenddel alacsonyabb kikiáltási árat eredményez, legalábbis ahhoz képest, mintha biztosan a világhírű velencei festőé lenne a kép (persze, még mindig jobb, mint ha mondjuk Tintoretto szomszédja festette volna a szóban forgó tételt.)

Mindazonáltal, aki a híres festők műhelyéből vásárol, nem feltétlenül csinál rossz üzletet. Volt már rá példa, hogy kiderült, nem a tanítványok készítették az alkotást, hanem maga a mester. Ilyenkor hirtelen hozzáírhat néhány nullát a kép becsértékéhez a tulajdonos.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik