A TOP-100 nagyvállalatainak január óta tartó optimizmusa a júniusi törés után júliusban tovább csökkent – derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet utolsó havi jelentéséből. A
A belső okokA gazdaság növekedési üteme az utóbbi fél évben mérséklődött, az első fél évben nem jutott túl a dekonjunktúra mélypontján. A mérséklődő ütemű fejlődést az elmúlt időszakban romló egyensúlyi viszonyok jellemezték. Az államháztartás és a fizetési mérleg deficitje többszöröse a bázisidőszakénak – állapítja meg immáron sokadszor az intézet. A pénzügyi mérlegek hiánya egyértelműen azt bizonyítja – írja az Ecostat -, hogy az exportrendelések kiesését a belső fogyasztás bővülése még átmenetileg sem tudta pótolni. A megnövekedett lakossági fogyasztás ugyanis csak mérsékelt keresletet támasztott a hazai termelő és szolgáltató cégek termékei iránt. Májusban-júniusban főképpen az importtermékek kereslete nőtt. Az infláció csökkenésének üteme mindeközben lassul, a beruházási hajlandóság pedig továbbra is alacsony. Az intézet az öthavi eredmények, valamint a bizalmi indexek alapján a második fél évben szolid, fokozatosan élénkülő fellendüléssel számol, a múlt évinél kedvezőtlenebb egyensúly mellett.
bizalmi index értéke júniusban egy, júliusban két százalékponttal esett vissza. Ez az érték hét százalékkal haladja meg a múlt évi minimumot, és közel ekkora mértékben, hat százalékkal gyengébb a múlt év első felére jellemző optimista adatoknál.
Az utolsó két hónap mérséklődő konjunktúraindexei az Ecostat szerint részben a makrogazdasági feltételrendszer várttól elmaradó javulásának a következménye. Ehhez járult a vállalkozói szféra versenyképességének visszaesése. A versenyképesség csökkenésének legfőbb oka a termelési költségek emelkedése (bérnövekedés és a forint tartós erősödése), ami nagyban hozzájárult az export jövedelmezőségének csökkenéséhez.
A nagyvállalatok megítélése szerint nem következett be érzékelhető javulás a szállítási infrastruktúrában, és a munkaerő-kínálat is csak lassan igazodik a változó igényekhez – áll az Ecostat elemzésében. A belső adottságokon kívül fontos tényező, hogy a nagyvállalatok és egyben a magyar gazdaság fejlődését alapvetően meghatározó külgazdasági feltételek csak lassan javulnak.
A külgazdasági feltételekA nagy gazdasági központok bizalmi mutatói a múlt év vége óta fellendülést jeleznek, nem elhanyagolható azonban a tény, hogy az indexnek a szeptemberi terrortámadást követő mélypontról kellett felkapaszkodnia. A külgazdasági feltételrendszer nem kedvez a hazai gazdasági szereplőknek. Az USA gazdasági fejlődése ingadozó, a nyugat-európai országokban és Japánban a recesszió csak lassan oldódik. A legutóbbi prognózisok 2002 második felére, sok esetben pedig csupán 2003-ra jeleznek élénkülést. A G-7 országcsoport növekedési előrejelzését az elmúlt hetekben néhány tizeddel felfelé korrigálták.
Nemzetgazdaság: álmok után ébredés
A nagyvállalatok saját cégük rövid távú kilátásait valamivel derűlátóbban ítélik meg, mint a nemzetgazdaságét. A megkérdezett nagyvállalati kör 55 százaléka véli úgy, hogy saját vállalkozásának feltételei javulnak, és csupán 45 százalékuk vélekedik ugyanígy a nemzetgazdaság egészét tekintve. (Az elmúlt fél évben nemzetgazdasági szinten a feltételek javulását a cégek 45-47 százaléka jelezte.)
Az utóbbi kategóriában jelentős elmozdulás ment végbe a feltételek “romlása és változatlansága” kategóriák között. Júniusban csupán a cégek 5 százaléka vélekedett úgy, hogy a nemzetgazdaság kilátásai romlanak, júliusra ez az arány több mint háromszorosára nőtt.
A május-júniusi kiugróan kedvező megítélésben feltehetően az új kormányprogram iránti fokozott várakozás és a nemzetközi előrejelzések egymást erősítő hatása tükröződik. A jelenlegi véleménymegoszlás kiegyensúlyozott és reális megítélést tükröz – írja az Ecostat kedden megjelent elemzésében.
A többség öt százalék alatti saját növekedésre számít
A nagyvállalatok cégükre vonatkozó előrejelzése kifejezetten derűlátónak mondható – írja a gazdaságelemző cég. A gazdasági lehetőségek pozitív irányú változását feltételezi a cégek 55 százaléka, amelyhez hasonló magas arányt az elmúlt évben nem jeleztek. Romló feltételekkel mindeközben csupán 11 százalékuk számol. A saját vállalkozás növekedési lehetőségeinek megítélése az elmúlt három hónapban kiegyensúlyozott volt.
A vállalkozások gazdasági kilátásait jellemző index magas értéke összhangban van azzal, hogy termelésbővítésre 61 százalékuk lát esélyt. Az értékesítési statisztikák szerint a gépipari, a vegyipari, az építőipari és a szolgáltató cégek tartoznak az optimista vállalkozások csoportjába. Az előrejelzések szerint a növekedés mértéke a cégek 70 százaléka szerint 5 százalék alatti, 15-15 százaléka szerint 5-10 százalék közötti, illetve e feletti lehet.
Magasabb infláció, nagyobb áremelés
Az Ecostat felméréséből kiderül, hogy a vállalatvezetők inflációs várakozásai továbbra is meghaladják a jegybanki előrejelzéseket. Az év egészére a válaszadók közel egyharmada 6-7 százalékos, 18 százaléka 5-6 százalékos, 23 százalékuk pedig 7-8 százalék közötti áremelkedéssel számol. A nagyvállalati visszajelzések alapján az éves infláció átlagos értéke 7,27 százalék, a júniusi előrejelzésnél valamivel alacsonyabb.
A vállalkozások egynegyede nem kívánja emelni értékesítési árait az év hátralévő időszakában. További egynegyedük 4-5 százalékos, 14 százalékuk 5-6 százalékos emelést tervez. Az értékesítési árak éves emelésének tervezett mértéke júliusban átlagosan 4,3 százalék, a júniusi értéknél 1,2 százalékponttal magasabb.
