|
Skálák |
• Dominancia (DO)
Ez a skála megmutatja, hogy a személy interperszonális kapcsolataiban törekszik-e domináns szerepre
• Státus elérésére való képesség (CS)
Megmutatja, hogy a személy rendelkezik-e azokkal a személyiségadottságokkal, tulajdonságokkal amelyek alapján vezető pozícióra tehet szert.
• Szociabilitás (SY)
Ez alapján megállapítható, kik tudnak könnyen és hatékonyan beilleszkednek közösségekbe.
• Szociális fellépés (SP)
Azonosítja az interperszonális kapcsolatokban nagy önbizalommal, határozott fellépéssel részt vevő személyeket.
• Önelfogadás (Sa)
A skála a személyes értékeivel, képességeivel tisztában levő, az önismeret és önértékelés magas szintjén álló személyek azonosítását célozza.
• Jó közérzet (Wb)
Megmutatja, kik minimalizálják aggodalmaikat, panaszaikat.
• Szorongás (An)
A bizonytalan, aggodalmaskodó, kiegyensúlyozatlan szenzitív személyeket azonosítja.
• Felelősségtudat (RE)
A lelkiismeretes, munkájukat felelősségteljesen végző, megbízható személyeket azonosítja.
• Szocializáltság (SO)
A szociális érettség és szociális felelősségérzet mértékét állapítja meg.
• Önkontroll (Sc)
Megmutatja, kik képesek viselkedésük hatékony szabályozására, indulataik racionális ellenőrzésére.
• Tolerancia (To)
Ezek a személyek képesek az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus egyeztetésére, empátiás készségük átlagon felüli.
• Önerő (ES)
Azonosítja a fizikailag és pszichikailag egyaránt egészséges, kiegyensúlyozott személyeket.
• Jó benyomáskeltés (Gi)
Ők képesek kedvező benyomást kelteni magukról, és jelentőséget tulajdonítanak annak, hogyan reagálnak rájuk mások.
• Közösségiség (Cm)
A skála célja annak meghatározása, hogy milyen mértékben felelnek meg az egyén reakciói és válaszai a kérdőívben felállított átlagelvárásnak.
• Teljesítményelérés konformizmus útján (Ac)
Azokat magasan teljesítménymotivált személyeket azonosítja, akiknél a teljesítmény elérésére való irányultságot alapvetően külső motívumok serkentik.
• Teljesítményelérés függetlenség útján (Ai)
A belsőleg motivált személyeket azonosítja, akiknél a problémák megoldásában autonómia érvényesül.
• Intellektuális hatékonyság (Ie)
Az intellektuálisan hatékony, a szellemi tevékenység iránt élénken érdeklődő személyeket mutatja meg.
• Pszichológiai érzék (Py)
Azonosíthatjuk azokat, akik érzékenyen reagálnak mások élményeire, motívumaira, szükségleteire.
• Empátia (Fx)
Az érzelmileg nyitott, a másik mélyreható meg-értésére hajlamot mutató személyeket azonosítja
• Flexibilitás (Fe)
Az alkalmazkodási képesség fejlettségét mutatja meg.
• Nőiesség
A skála célja regisztrálni az érdeklődés feminin vagy maszkulin jellegét. Magas pontértékek mindkét nem esetében inkább nőies érdeklődést, a nőkre jellemző viselkedésformák preferálását jelzik. |
|
A CPI (California Psychological Inventory) teszt a cégek és a fejvadászok egyik legkedveltebb kiválasztási eszköze. A teszt mellett természetesen további eszközök is szolgálják a kiválasztást, de a CPI segítségével már az első fordulóban kiszűrik az alkalmatlanokat. A 480 vagy 300 kérdéses teszt segítségével a jelentkezők személyiségét mérik, hogy megállapítsák kik alkalmasak a meghirdetett munkakör betöltésére.
De ki számít ma alkalmatlannak? Ugyanaz, aki 20 éve is, vagy az értékelés során használt viszonyítási pontszámok változásával másokat kellene kiválasztaniuk a cégeknek? Nagybányai Nagy Olivér
végzős pszichológus hallgató közel 2000 fős minta alapján vizsgálta meg, ha ma számítanánk ki az értékeléskor használt viszonyítási pontszámokat, ugyanazokat kapnánk-e, mint 20 évvel ezelőtt. A válasz nem. Míg a teszt kiértékelése során használt standard értékek nem változtak az utóbbi évtizedekben, az emberek igen.
Standardizált és olcsó
Fejvadászok és cégek is szívesen használnak teszteket a kiválasztásnál. Ma már azonban senki sem támaszkodna kizárólagosan egy teszt eredményeire. Számos további eszköz szükséges a legmegfelelőbb munkaerő felvételéhez. A teszt viszont elengedhetetlen, mivel segítségével a legegyszerűbb megszűrni az első fordulóban a rengeteg pályázót.
A CPI egy amerikai személyiségmérő teszt. Az általa kirajzolt kép alapján a munkaadó általános képet kaphat a pályázó személyiségéről, annak hiányosságairól, erősségeiről. A teszt népszerű, mert ez az egyetlen, ami standardizálva van Magyarországon. Mivel évtizedek óta használják, sokan ismerik is. Az utóbbi években ugyan akadtak versenytársai, de mivel azokért fizetni kell, a CPI teszt pedig szabadon terjeszthető, a használati jog nincs tisztázva, fénymásolási költség fejében beszerezhető.
A teszt lényege
A teszt 480, vagy a csak Magyarországon használatos 300-ra leszűkített állításai alapján a kitöltő személyiségét 18 skála segítségével értékelheti ki bárki, akinek kezében vannak a standardizált viszonyítási pontok és a kiértékelési eljárás ismertetője. (A skálák leírását olvassa el keretes írásunkban.)
Az egyes állításokra pontszámokat kapnak a kitöltők. A skálákhoz rendelt állítások alapján skálánként is kiszámolható egy pontérték, mely az adott kitöltőre jellemző. A teszt húsz évvel ezelőtt készült standardizálása alapján kiszámították az egyes homogén csoportok (egyetemista, középfokú végzettségű stb.) skálánkénti átlagos értékét. Ha tehát egy felsőfokú végzettségű személy tölti ki a tesztet, az ő skálánkénti értékeit összehasonlítják a standard áltagos értékkel. Így megállapítható, hogy az adott pályázó bizonyos jellemvonásai a vele megegyező adottságú emberek körében bizonyos szempontból az átlag fölött vagy alatt helyezkedik el.
Új eredmények
Nagybányai Nagy Olivér 2000 fős minta alapján hasonlította össze a húsz évvel ezelőtti standardizálási értékeket a mai helyzetnek megfelelő értékekkel. (Az eredeti magyarországi standardizáláskor 2200 teszt állt rendelkezésre.) A kitöltött teszteket fejvadász cégektől és a kiválasztás során CPI tesztet használó cégektől kapta.
A 20 évvel ezelőtti és a mostani minta eltérése miatt nem minden homogén csoportot tudott összehasonlítani. Az biztos, hogy jelentős változások észlelhetőek a teszt eredményeiben. Az egyetemista férfiak eredményeinek összehasonlításakor a 18-ból 14 skálában volt tapasztalható szignifikáns eltérés, vagyis jelentős változás.
A ma is használt átlagértékekhez képest a mostani egyetemistáknak sokkal jobb átlagérték felel meg, csak két skálában volt negatív irányú az eltérés. Vagyis ha ma a kiválasztás során egy olyan munkakör betöltésére keresnek friss diplomásokat, melyhez például szükséges a dominancia, olyan embereket is ki fognak emelni a jelentkezők köréből, akik a mostani helyzetben átlagosnak mondhatók, a régi értékek alapján azonban nagyon is dominánsnak tűnhetnek.
Sokkal veszélyesebb a helyzet akkor, ha az átlagértékek negatív irányban változtak meg (az ő esetükben a feminitás és flexibilitás esetén). A munkaadók olyan embert is kiszórhatnak a jelentkezők közül, akik pályatársaikhoz képest nagyon is rugalmasnak számítanak, de a régi eredményekhez képest éppen az átlag felett vannak.
A egyetemista nők 16 skálában mutatnak ma más képet, mint húsz évvel ezelőtt. Majdnem mindenhol növekedés tapasztalható, de ma már kevésbé szeretnének konformizmus útján jó teljesítményt elérni, és kevésbé mutatnak feminin vonásokat.
A többi csoport eltérő összetétele miatt nem volt teljesen jól összevethető, de a hasonló csoportok összehasonlítása is jelentős változásokat mutatott. A teszt kiértékelése megérett egy felülvizsgálatra, ha a munkaadók valóban a nekik legmegfelelőbb embert szeretnék megtalálni.
Forrás: Nagybányai Nagy Olivér: CPI értékeinek változása hazai mintán, 2002
