A Magyar Demokrata Fórum (MDF) külön frakciót hoz létre az új Országgyűlésben, mert a polgári erőket így lehet a leghatékonyabban képviselni – döntött a párt elnöksége szerdai ülésén egyhangúlag. A döntést Dávid Ibolya pártelnök ismertette Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke társaságában. A két politikus elmondta, hogy a Fidesz és az MDF képviselőcsoportjának együttműködését intézményesíteni kívánják, ezért várhatóan már a jövő héten egyeztető tárgyalásokat kezdenek.
Ketten többen, mint egyedül
Dávid Ibolya szerint a két frakció kétszeres erőt, megnyilvánulási lehetőséget jelent a polgári erők számára. Az MDF frakciója 24 főből áll, képviselőik közül 19-en egyéni jelöltként kerültek be, hatan már az első fordulóban győztek. Az MDF frakciója a harmadik legnagyobb frakció lesz az Országgyűlésben.
Pokorni Zoltán értékelése szerint a Fidesz és az MDF összefogása eredményes volt, még ha nem is annyira, hogy győzelmet arasson a választásokon. A két párt hamarosan tárgyalásokat kezd az önkormányzati választásokkal kapcsolatban is. A Fidesz elnöke szerint a helyhatósági választásokon is törekedni kell közös jelöltek indítására.
Az MDF az állami támogatások terén is jól járt
Júniustól már az új választási eredmények alapján utalja ki a Pénzügyminisztérium a pártoknak járó állami támogatást. A költségvetési keretösszeg idén havonta összesen 212,4 millió forint, amit a pártok között választási eredményeik arányában kell elosztani. Az összeg háromnegyedét az első fordulóban a pártokra (listán) és a jelöltekre (egyéniben) leadott szavazatok arányában osztják el a listán legalább egy százalékot elért szervezetek között. A fennmaradó egynegyedet egyenlő arányban kapják meg a parlamentbe jutott pártok.
A választások legnagyobb vesztese a Kisgazdapárt, havi 32 millió forint bevételtől esett el. Az “új leosztás” legnagyobb nyertesévé az MDF válhat, amely a Népszabadság számításai szerint az eddigi 7,9-ről 26,4 millió forintra növelheti havi támogatását. De hogy valóban így lesz-e, az még kérdéses, hiszen a Fidesszel kötött választási szövetsége miatt még a szakemberek is bizonytalanok, hogy pontosan miként kell majd kiszámolni a két jobboldali pártnak külön-külön jutó támogatás összegét.
Nem tudni ugyanis pontosan, hogy a két párt milyen arányban osztozik meg a “háromnegyedes tortából” nekik járó milliókon. A lap értesülései szerint a két pártnak jutó összeg négyötödét a Fidesz, egyötödét az MDF kapja majd meg.
Jogi huzavona – késik a hivatalos végeredmény
Az országgyűlési választások eredménye 11 megyében vált jogerőssé szerda délutánig – közölte Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda titkárságvezetője. A választást követő jogorvoslati eljárások Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Nógrád, Tolna, Vas, Zala, Fejér, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom és Békés megyében zárultak le.
Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Veszprém, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a bírósági eljárás szakaszába jutottak a tvb-k határozatai. Somogy megyében szerda délutánig lehetett, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csütörtökig lehet bírósághoz fordulniuk az állampolgárok a helyi tvb-k döntései ellen.
Az elmúlt napokban három mandátum sorsa vált kétségessé. Nyírbátorban, ahol a Fidesz-MDF jelöltje győzött, súlyos kampánycsendsértésre hivatkozva megsemmisítették az eredményt: ha a bíróság is így dönt, akkor hét végére új választást írnak ki.
Szerencsen a szavazatok újraszámlálása nyomán a Fidesz-MDF jelölt egy vokssal megelőzte az MSZP jelöltjét, aki a bírósághoz fellebbezett. Ugyanígy járt el a várpalotai MSZP-s jelölt is, aki a Fidesz-MDF-jelölttel szemben tíz szavazattal maradt alul.
Ma kezdik meg hivatalosan a koalíciós tárgyalásokat
A jogi huzavona dacára ma a Béke Szállóban hivatalosan is megkezdődnek a tárgyalások az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány programjáról. Az MSZP-t Medgyessy Péter, Kovács László, Lendvai Ildikó és Juhász Ferenc képviseli, míg az SZDSZ-t Kuncze Gábor, Pető Iván, Magyar Bálint és Fodor Gábor.
Az előzetes, informális egyeztetésen többféle változat készült a kormányzat szerkezetéről, s néhány miniszteri posztra már lehetséges minisztereket is megneveztek. Az már biztosnak látszik, hogy a korábban megnevezett miniszterjelöltek – László Csaba, Csehák Judit, Bárándy Péter, Kovács László, Németh Imre és Juhász Ferenc – a kormány tagjai lesznek, bár Juhász esetében szóba került az is, hogy frakcióvezetőként foghatná össze a képviselőcsoport munkáját.
Mandur helyett Magyar lenne az informatikai miniszter?
Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy az újonnan létrehozandó informatikai miniszteri posztot a szocialisták átengednék az SZDSZ-nek, ez esetben a tárca vezetője Magyar Bálint lenne. Korábban szó volt arról, hogy Mandur László, az MSZP budapesti elnöke kapja ezt a posztot, pillanatnyilag azonban Magyar az esélyesebb a tisztségre.
Magyar neve oktatási miniszterként is felvetődött – a politikus 1996-98 között egyszer már vezette a művelődési és közoktatási tárcát -, a jelenlegi állapotok szerint azonban erre a posztra Hiller István, az MSZP elnökségi tagja lehet a befutó.
Szili Katalinnak, az MSZP elnökhelyettesének, az Országgyűlés eddigi alelnökének neve házelnökként, illetve a környezetvédelmi tárca várományosaként is felvetődött. A Magyar Hírlap értesülései szerint miniszter irányítaná a Miniszterelnöki Hivatalt is, erre a posztra a fő esélyes Kiss Elemér, aki a Horn-kormányban egyszer már vezette a hivatalt – igaz, államtitkárként.
