Veszteséggel zárták a hét első kereskedési napját az amerikai részvénypiacok. Az Enron Corp. csődkérelme és a Közel-Keleten ismét fellángoló erőszak, az argentin gazdasági krízissel párosulva ugyanis lemorzsolták a befektetők lelkesedését, miszerint a következő évben ismét növekedésnek indulhat a világ legnagyobb gazdasága.
Wall Street-i napló
A hagyományos vállalatok papírjait reprezentáló Dow Jones Industrial Average 88 pontos csökkenés után 9764 ponton zárt. A legnagyobb veszteséget a General Electric, a J.P. Morgan Chase, a Walt Disney, a Hewlett-Packard, a Citigroup, az American Express és a DuPont részvényeit választó befektetők voltak kénytelenek elkönyvelni. A nyertesek táborában olyan cégek papírjai szerepeltek, mint az SBC Communications, a Microsoft, a Merck, az Eastman Kodak, az Exxon Mobil és a Johnson & Johnson.
A technológiai részvényekkel telített Nasdaq Composite 1,33 százalékos esés után 1905 ponton fejezte be a kereskedést. A high-tech papírok között csupán a chipgyártó vállalatok részvényei tudtak árfolyamemelkedést felmutatni, a többi szektort képviselő piaci szereplő papírjai csökkenő árfolyamok mellett cseréltek gazdát.
A szélesebb piaci hangulatot tükröző Standard & Poor’s 500 0,8 százalékot veszített értékéből.
A 10 legnagyobb csőd 1980 óta•Texaco (1987) – 35,9 milliárd dollár
•Financial Corp. of America (1988) – 33,9 milliárd dollár
•Pacific Gas and Electric Co. (2001. április) – 21,5 milliárd dollár
•MCorp. (1989) – 20,2 milliárd dollár
•First Executive Corp. (1991) – 15,2 milliárd dollár
•Gibraltar Financial Corp. (1990) – 15 milliárd dollár
•FINOVA Group (2001 március) – 14,1 milliárd dollár
•HomeFed Corp. (1992) – 13,9 milliárd dollár
•Southeast Banking (1991) – 13,4 milliárd dollár
•Reliance Group Holdings (2001. június) – 12,6 milliárd dollár
Forrás: Bankruptcydata.com
Az Enron csődkérelme húzta le a banki részvényeket
Az energiapiacon a világ egyik legbefolyásosabb vállalatának számító Enron csődeljárást kezdeményezett magával szemben. A vasárnap benyújtott csődkérelem mellett az Enron legalább 10 milliárd dolláros kártérítést követelve pert indított a Dynegy ellen. A Dynegy még november 9-én írt alá egy felvásárlásról szóló megegyezést az Enronnal, de visszalépett november utolsó hetében. Lépését azzal támasztotta alá, hogy az Enron számviteli könyveiben szándékosan “kozmetikázott” adatok szerepeltek.
Az ezzel kapcsolatos botrány hat héttel ezelőtt robbant ki, az amerikai felügyeleti szerv vizsgálódása nyomán. Az Enron ezt követően bejelentette, hogy az 1997 és 2001 közötti időszakban valójában 600 millió dollárral kevesebb profitot realizált, mint az pénzügyi kimutatásaiból kiolvasható. Ezek után nem nevezhető meglepőnek a befektetők bizalomvesztése.
Az árbevétele alapján a hetedik legnagyobb amerikai vállalatnak számító Enron szerint a Dynegy már e felvásárlási megállapodás megkötésekor tudta, hogy el fog állni az üzlettől; az egész felhajtással pedig csak az volt a célja, hogy gyengítse a versenytársának számító Enront. Chuck Watson, a Dynegy elnöke komolytalannak nevezte az Enron vádjait.
Az Enron hitelezőiAz Enronnak több mint 13 milliárd dollárnyi hiteltartozása van, legnagyobb hitelezői az alábbi pénzintézetek:
•Abbey National – 115 millió font
•Barclays – 126 millió USA-dollár
•Canadian Imperial Bank – 215 millió USA-dollár
•National Australia Bank – 200 millió ausztrál dollár
•Centrica – 30 millió font
•TotalFinaElf – 25 millió USA-dollár
•Citigroup – 700-800 millió USA-dollár
Forrás: BBC News
Az Enronnak, számviteli kimutatásai szerint 49,8 milliárd dollárnyi eszközével szemben 31,2 milliárd dollárnyi idegen forrás áll, bár a számok alapjául szolgáló pénzügyi kimutatások hitelessége megkérdőjelezhető. A cég részvényei mintegy 90 dolláros árfolyamon cseréltek gazdát tavaly augusztusban, most viszont már 30 centet sem adnak értük a tőzsdén. Ennek következtében a tavaly még 100 milliárd dolláros árbevétel mellett 1 milliárd dolláros profitot realizáló cég piaci értéke 80 milliárd dollár feletti értékről 200 millió dollárra csökkent.
A társaság a nehéz helyzetben próbálja fenntartani működését és elkerülni a felszámolási eljárást. Az “életben maradást” szolgálja az a költségcsökkentő program is, mely szerint az Enron négyezer dolgozójától válik meg.
“Érdemi párhuzamok vonhatók az Enron csődje és az óriási fedezeti alap, Long Term Capital Management 1998-as bukása között” – mondta Richard Bernstein, a Merrill Lynch vezető stratégája. Az eset ugyanis alátámasztja Bernstein azon korábbi állítását, miszerint a részvénypiacokon számottevően alulbecslik és ennek megfelelően alulárazzák a hitelkockázatot.
Az Enron hitelezőinek részvényeitől szabadulni akartak a befektetők: a J.P. Morgan papírjai 4, a Citigroup részényei 3, az American Express papírjai több mint 2 százalékot veszítettek értékükből. A befektetési bankok sorából a Morgan Stanley, a Merrill Lynch, a Goldman Sachs és a Lehman Brothers gazdagították a vesztesek táborát.
Szárnyal a GMA világ két legnagyobb autógyára egyaránt javuló értékesítési adatokról számolt be az USA-ban. A Ford 4,4, a General Motors pedig 13 százalékkal több kocsit adott el novemberben, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Miközben a Toyota és a Honda is több négykerekűjére talált vevőt, a DaimlerChrysler értékesítési mutatója 6 százalékos csökkenést mutat.
Megőrülnek az olcsó autókért
A már eleve alacsony kocsiárakhoz kapcsolódó olcsó autófinanszírozási hiteleknek köszönhetően az amerikai fogyasztói kiadások 2,9 százalékkal 7,2 milliárd dolláros szezonálisan kiigazított értékre emelkedtek novemberben. Ez egyrészt a terrortámadásokat követő 1,7 százalékos októberi csökkenés után tekintendő kedvező adatnak, másrészt viszont a csaknem 3 százalékos bővülésre 1986 óta nem volt példa. A tartós fogyasztási cikkekre 13,8, szolgáltatásokra 12, folyó fogyasztási cikkekre pedig 0,5 százalékkal költöttek többet a fogyasztók.
A hír kedvező hatását kiegészíti, hogy az Egyesült Államok ipari termelése megkezdte a kilábalást a szeptember 11-ét követő mélypontról. Bár a gyárak termelése még novemberben is csökkent, a visszaesés mértéke jóval kisebb, mint októberben.
Szintén optimista reakciót válthatott volna ki a befektetőkben, hogy a National Association of Purchasing Management (NAPM) által számított beszerzési menedzserindex 44,5 százalékra emelkedett az októberben mért 39,8 százalékos szintről. Bár az 50 százalék alatti értékek az ipari aktivitás csökkenésére utalnak, immár zsinórban a tizenhatodik hónapja, elképzelhető, hogy a mutató októberben érte el a mélypontját, ahonnan már felfelé vezet útja.
Bár a hét első napján napvilágot látott adatokból korai azt a következtetést levonni, hogy nemsokára vége a recessziónak az USA-ban; a számok alapján már valóban nem elképzelhetetlen, hogy a következő évben ismét beindul a gazdasági növekedés. A túláradó optimizmus ellen szól az is, hogy az amerikai lakosság adózott jövedelme 1,7 százalékkal csökkent októberben, és ez 1994. januárja óta a legmeredekebb visszaesés. A jövedelmek csökkenése a kiadások emelkedésével párosulva azt eredményezték, hogy októberben 0,2 százalékos minimumra csökkent a lakossági megtakarítási ráta.
