Belföld

FigyelőBarométer – december 21.

Klónozható embriók (+1/-1). Recessziós veszélyek (-2). Mire és hogyan költ az állam (-2)? Esik a FigyelőBarométer.

Mondja el véleményét!Ön szerint milyen a gazdaság hangulata? Merre mozdítaná el a FigyelőNet Gazdasági Barométerét? Nézzen be a Kávéházba, és szóljon hozzá a vitához!

Kattintson ide!

Hát ezt is megértük – a brit parlament alsóházának többsége tegnap igennel szavazott, így szabaddá vált az út a szigetországban az emberi embrióból származó őssejtek kutatása és így a klónozásuk előtt. A döntés tudományos hatása felmérhetetlen, meglehetősen nagy vihart kavart azonban szerte a világon, mind a politikusok, mind a tudományos élet szereplői között. Vitathatatlan ugyanis, hogy ezzel hatalmas lehetőségek nyílhatnak meg az orvostudomány előtt, hiszen az őssejteknek fejlődésük során még nincs “sajátos genetikai jellegük”, azaz szervezetünk szinte bármelyik sérült sejtjét pótolni tudják. Elméletileg tehát lehetséges, hogy új szívizomsejteket vagy agysejteket állíthatnak majd elő az orvosok, így számos, eddig nem gyógyítható betegségtől megszabadul az emberiség. Ennek tehát feltétlenül örülnünk kellene, de mi is szkeptikusak vagyunk. Hiába van ugyanis szigorúan szabályozva az emberi sejtekkel folytatandó kutatási tevékenység, nem volt még olyan tudományos felfedezés, találmány a történelem során, ami ne került volna rossz kezekbe. Egyesek már kannibalizmust emlegetnek, és számos európai ország az EU-t hívta segítségül, hogy az angolok döntését felülvizsgálják. A természetbe való beavatkozással csínján kell bánni – hallhatjuk ismét a jól ismert figyelmeztetést. A tudományos kutatásokat azonban nem lehet betiltatni – azok ugyanis öntörvényűek -, így valószínűleg ebben az esetben is a szigorú feltételek között tartott genetikai kísérletezés jelenti a legjobb megoldást, bár már most sem zárható ki, hogy egyes diktatórikus államokban visszaélhetnek ezzel a lehetőséggel. Az azonban már tényleg elgondolkodtató, hogy maguk a tudósok is úgy érzik: sem ők, sem a társadalom nincsenek még felkészülve a klónozás etikai kérdéseinek megválaszolására. Nos, éppen ezért vagyunk mi is bizonytalanok.

Rekordmélységben az olajárak, erősödő euró – mi kellhet még a jó piaci hangulathoz? Valami azonban bizonyosan hiányzik, mivel a világ tőzsdéi tegnap mélyrepülési gyakorlatot mutattak be a karácsonyi ünnepekre készülődő befektetők “osztatlan örömére”. Európa indexei vezették fel a mutatványt: 2-3 százalékos csökkenést produkálva zárták a napot. Az igazi “show” azonban csak ezután kezdődött, hiszen a tengerentúl még mélyebbre szálltak a gépek: a Dow Jones még megúszta 3 százalék alatti eséssel, a Nasdaq azonban ismét “padlót fogott”, a 7 százalékos csökkenésnek biztosan nem tapsolnak a befektetők…

Lehet, hogy az ifjabb Bushnak rögtön bizonyítania kell, mivel Amerikában egyre inkább a recesszió kezdeteiről beszélnek, ezt pedig nehez viseli majd a több mint 8 évi töretlen növekedéssel elkényeztetett nagyhatalom. A börzéket részben Greenspan keddi döntése – a kamatok változatlanul hagyása – viselte meg ennyire, de a Fed üzenete ennél mélyértelműbb volt: egyértelmű utalást tartalmazott arra, hogy a gazdaság növekedési üteme drasztikusan csökkenhet. A 7 százalékos Nasdaq-zuhanásban azonban volt még egy fontos tényező: három piaci óriást – az IBM-et, a Cisco-t és a Hewlett Packardot – leminősített a Merrill Lynch, kedvezőtlen profitalakulások miatt. A harmadik negyedéves GDP adatot ma hozzák nyilvánosságra, így biztosak lehetünk abban, hogy a befektetők ma sem fognak unatkozni.

Európában is zajlottak az események: tegnap mindenki felfokozott izgalommal várta az Európai Központi Bank (ECB) előrejelzését, hiszen az európai jegybank először hozta nyilvánosságra belső becsléseit. A befektetőknek azonban csalódniuk kellett, az ECB ugyanis meglehetősen széles tartományt nevezett meg a makromutatók alakulására. Az eurózóna inflációját 1,8-2,8 százalék, a gazdasági növekedési ütemét pedig 2,6-3,6 százalék közé várja a bank – ez meglehetősen semmitmondó. Az egyetlen használható információ az, hogy a magas inflációs várakozás miatt egy jó darabig nem lehet kamatcsökkentésre számítani. Számunkra azonban igazán aggasztó, hogy a hazai elemzők véleménye szerint az utóbbi hetek kedvezőtlen beruházási és GDP-adataiból látható, hogy a magyar gazdaság sem vonhatja ki magát a világgazdaságban tapasztalható lassulás hatása alól.

94,5 milliárd forintnyi idén keletkezett többletbevétel elköltéséről döntött még kedden a kormány – a Magyar Hírlap szerint azonban erre nem volt felhatalmazása. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a parlament legközelebb csak 2001. novemberében mondhatja ki a jóváhagyást, ráadásul a kabinet a szintén kedden elfogadott kétéves büdzsét is megkerülte. Az idei többletadó-bevételekből ugyanis részben jövő évi kifizetéseket előlegeznek meg. Ezzel a hírrel azonban nem is foglalkoznánk – a folyamatos botrányszagú és törvényellenes politikai akcióktól már csömört kaptunk -, ha egy másik napilap, a Napi Gazdaság nem közölt volna le mai számában egy-két érdekes számítást. Ezekből megtudhatjuk, mi mindenre lett volna elegendő az a többletbevétel, ami az adófizetők forintjaiból folyt be az államkasszába. Ám az FN szerkesztősége inkább azt ajánlja, hogy az ünnepek előtt inkább ne is bosszantsák magukat ilyesmikkel!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik