Magyarország jövojét egyre inkább a globalizáció, és ezen belül az Európai Unió várható fejlodése határozza meg. A nemzeti piacok jelentosége csökken, a hagyományos politikai szisztéma fölött egy, a nemzetállami határokat és kompetenciát átmetszo gazdasági rendszer formálódik.
A globalizálódó világgazdaságban a feltörekvo gazdaságok egyre inkább duális szerkezetuvé válnak. Létezik egy lokális gazdasági szektor, amelynek mozgása szoros kapcsolatban áll a helyi folyamatokkal, s érzékeny a külso konjunktúrára, valamint a külso és belso egyensúly alakulására. A másik, globalizált gazdasági szektorra az jellemzo, hogy fejlodését dönto mértékben a transznacionális cégek üzletpolitikája határozza meg.
A közvetlenül elottünk álló idoszakban a világgazdaságban javuló konjunktúrára számíthatunk. A világ jelenlegi gazdasági motorja, az Egyesült Államok igen magas ütemu növekedése folytatódik, a szakértok szerint ebben az évben elérheti a 3,8 százalékot. Közép- és Kelet-Európában gazdasági fellendülés várható, s a fejlodo és felemelkedo gazdaságok szerint 2000-tol ismét növekedésnek indulnak.
A kedvezo külso konjunktúra Magyarország számára is lehetové teszi a GDP további viszonylag dinamikus növekedését; ezt erosíthetik az elhatározott infrastrukturális fejlesztések, továbbá az itt muködo legnagyobb vállalkozások “jövoépíto” beruházási és fejlesztési elképzelései is. Technológiai jellegu beruházást, vagy fejlesztést 64 százalékban terveznek beindítani az elkövetkezo hat hónapban a megkérdezett cégek.
A gazdaság bizonytalan egyensúlyi helyzetben van, ami külso, vagy belso hatásra könnyen megrendülhet. Egyfelol több tényezo is arra utal, hogy 2000-ben eroteljes lesz az inflációs nyomás, másrészt a gazdasági fellendülés tartósságát az instabil külso egyensúly is megkérdojelezheti. A külkereskedelmi mérleg tovább növekvo hiánya önmagában is veszélyforrás, amit fokozhat a nettó külföldi tartozással kapcsolatban az országból kivonható jövedelem. Az évi 2 milliárd dollár körüli fizetési mérleghiányt külföldi muködo tokével, illetve portfólió-befektetésekkel stabilan lehet finanszírozni. A külkereskedelmi mérleg egyenlegét 3-4 éven belül legalább 1,0-1,5 milliárd dollárral tartósan kellene javítani.
2000-ben és az azt követo években az 1999 második felében kibontakozott fellendülés folytatódik, a GDP növekedését az idén 4,5-5,0 százalékos sávba becsüljük. Ennek tekintélyes része továbbra is az idetelepült multiktól származik majd. Ezért a nemzeti gazdaság teljesítményét kifejezo GNI legfeljebb 3,0-3,5 százalékkal növekedhet.
Az infláció mérséklodése – lelassult ütemben – tovább folytatódik, az idén 7,5-8,0 százalékos ráta várható. A külso egyensúly nagy valószínuséggel az 1999. évi szint körül alakul. A gazdaság külso megítélése kedvezo (amit az is bizonyít, hogy a januári rendkívüli kamatcsökkenés ellenére a forint az intervenciós sáv eros oldalán tartózkodik), így a folyó fizetési mérleg 1,8-2,0 milliárd dollár körül várható hiánya a muködo toke további beáramlásával és a portfólió-befektetésekkel finanszírozható. Az utóbbi évek egyensúlyorzo, viszonylag dinamikus fejlodési pályája tovább folytatódhat.
A nettó keresetbovülés folyó áron 12 és 14 százalék között prognosztizálható. Ez 8 százalékos infláció mellett 2,5-3,5 százalékos reálbér-növekedést jelent. Lényegében ez a tempó jellemezheti az elkövetkezo néhány évet is. A háztartások helyzetét és a fogyasztást egyre inkább a nem bérjellegu jövedelmek határozzák meg, hiszen a bérek ma már a teljes lakossági jövedelemnek csak bo 40 százalékát teszik ki.
A jövedelemi egyenlotlenségek – a tokejövedelmek erosödo szerepe, a magasabb béru ágazatok gyorsabb növekedése és általában az egyes társadalmi csoportok eltéro érdekérvényesíto képessége miatt – a következo években, sot hosszabb távon is megmaradnak. Az átcsoportosítás vélhetoen nem a legalacsonyabb jövedelmuektol a magas jövedelmuek felé megy végbe, hanem a közepes jövedelmuektol fokozódik az elvonás.
A gazdasági fellendülés folytatódása alapján feltételezhetjük, hogy a foglalkoztatottság terén 1999-ben megindult kedvezo folyamatok 2000-ben is jellemzoek lesznek, a javulás lehetosége a keresleti és a kínálati oldalról egyaránt adott. A gazdasági növekedés mintegy 2 százaléknyi új munkaerot bizonyosan fel tud szívni; ehhez forrásként elsosorban az inaktívak jöhetnek szóba. A tavalyi tendenciák alapján 2000-ben a foglalkoztatottak számának 110-120 ezer fos növekedését várjuk, a munkanélküliek 20-26 ezer fos csökkenése mellett.
BELYÓ PÁL, az Ecostat igazgatója
FOTÓ: SÁROSI ZOLTÁN
Az Ecostat középtávú gazdasági prognózisa (változás az elozo évhez képest, százalék)
