Hiába tudtak az azbesztszennyezés lehetőségéről, nem szóltak róla Magyarországnak az osztrák hatóságok Szombathely városvezetése és a Greenpeace szerint. Az osztrák kormány azóta is fontos információkat hallgat el az üggyel kapcsolatban, amelyet egyébként egyáltalán nem tekint súlyos krízisnek, pedig Ausztriába is jutott bőven az egészségkárosító kövekből.
Felszíni és felszín alattai vizeink egyaránt fogyatkoznak, az Alföldön lassan már a súlyos aszály számít a normának és hosszabb távon a városokban is borzalmas lesz élni a vízhiány, a felmelegedés miatt. Ezeket tudtuk meg a Magyar Tudományos Akadémia vízvisszatartással foglalkozó konferenciáján, ahol a felszólaló szakértők szerencsére lehetséges megoldásokat is felvázoltak a nem túl derűs kilátások mellett.
Évszázadok óta az asztalon van a Duna–Tisza-csatorna megépítésének terve, amely Ráckevétől Szolnokra vagy Csongrádra érkezve kötné össze a két folyót. A projektben ma sokan a kiszáradó Homokhátság megmentésének kulcsát látják, mások szerint viszont nem ebben kell keresni a megoldást.
Az emberi civilizációt veszélyeztető legnagyobb válságok között kiemelt helyen szerepel a klímaváltozás és annak hatásai. A megoldást sokan új technológiák megjelenésétől várják, amelyek valamilyen módon képesek lehetnek mérsékelni, esetleg nullára csökkenteni a kibocsátásunkat. Szakértőt kérdeztünk: valóban remélhetjük-e ilyen fejlesztésektől az élhető jövőt.
