Vélemény

Böcskei Balázs: Miért szivárgott ki az őszödi beszéd? – Tanulságok kezdő politikusoknak

Man in a light blue shirt and striped tie cupping his ear, standing beside a cluttered desk in a wood-paneled office with windows and flags behind him.
FERENC ISZA / AFP
Man in a light blue shirt and striped tie cupping his ear, standing beside a cluttered desk in a wood-paneled office with windows and flags behind him.
FERENC ISZA / AFP
Mit tanulhatnak az őszödi beszédből és kiszivárgásának körülményeiből a (kezdő) politikusok? Milyen politikai természeti törvényeket nem vett figyelembe Gyurcsány Ferenc, amikor beszélt, és amelyekről egyébként ő maga is sokat tud(ott)? Hogy mondhatta el ezt úgy, ahogyan tette, és mi a kapcsolata ennek a kiszivárogtatáshoz? Böcskei Balázs írása.

A fenti kérdések megválaszolásáról szól az alábbi szövegem, okulásra minden olyan politikusnak, aki a győzelem pillanatában nem gondol kellő mértékben arra is, hogy sikerének éjszakáján egy nappal közelebb került a majdan bekövetkező vereségéhez.

A zsurnálpolitológia hatalmas jelentőséget tulajdonít ennek a beszédnek és kiszivárogtatásának, holott az őszödi beszéd megítélése sem egységes: attól függ, hogy honnan nézzük.

Írásomban ezért igyekszem elkerülni a beszédhez kapcsolódó politikai viták állításainak megismétlését. A kiszivárogtatás technikai részletei nem érdekesek (már), sem az, hogy hány kézen át jutott el az a sajtóhoz és a Fideszhez. Ami döntő és tanulságra érdemes, az maga az ok, ami miatt napvilágra került.

Előtte egy lábjegyzet: ma sem tudjuk a kiszivárogtatók nevét. Illetve mi nem tudjuk. Vannak (akkori) politikusok és háttéremberek, akik tudják. És immáron 20 éve mondogatják a médiaszerepléseik során – amikor erről kérdezik őket –, hogy ők bizony nem tudják.

Aki tehát tudja, vagy kell, hogy tudja, az nem mondja, pedig

a politikában olyan, hogy titok, nem létezik.

Gyurcsány Ferenc 2011 nyarán egy borítékot nyújtott át az MSZP akkori elnökének, Mesterházy Attilának, amiben azok neve szerepelt, akik a korábbi miniszerelnök feltételezése alapján kiszivárogtatták a beszédet. Hogy volt-e egyáltalán valami abban a borítékban, vagy hogy annak átnyújtásában mennyi volt a blöff, azt csak Gyurcsány és akkori környezete tudhatja. Mindenesetre Mesterházy elvitte a borítékot egy sajtótájékoztatóra, ahol olvasatlanul ledarálta.

Ezzel nemcsak egy borítékot darált le, hanem, ha volt gyurcsányi értelemben vett Őszödnek igazsága (ahogyan azt később a DK hirdette), akkor Mesterházy megalázó módon azt is megsemmisítette. Persze, Gyurcsány borítékja is egy általánosabb politikai játszma része volt (lásd az MSZP első vonalával folytatott akkori konfliktusait, amelyek eredményeképpen pár hónapra rá megalakult a DK), ám ahogyan Mesterházy ignorálta az ügyet, azzal egyértelművé tette: átlépett Gyurcsányon, és (politikai) morális értelemben – legalábbis ahogyan arról akkoriban Mesterházy gondolkodhatott – utólag is jóváhagyta a kiszivárogtatást.

Gyurcsánynak volt ott egy pillanata, bár inkább csak lehetett volna.

A cikk tartalmából

Cikkünkből kiderül:

  • Mit tanulhatnak a kezdő politikusok Gyurcsány Ferenc legsúlyosabb politikai hibájából?
  • Hogyan lehetett Gyurcsány egyszerre kiemelkedően tehetséges és végletesen hebrencs politikus?
  • Miért tudta Magyar Péter 2024-ben átvenni tőle az ellenzék domináns szerepét?
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik