Peter F. Drucker, a legtöbbet idézett menedzserguru 1960 környékén így fogalmazott: „A vállalkozás értelme az innováció és a marketing”. Rengeteget gondolkodtam e mondat értelmén. A profitról miért nem beszélt? Talán azért, mert úgy gondolta, hogy nem a profit a vállalkozás első számú hajtóereje. Talán azért, mert az innováció és a marketing az eladót is és a vevőt is élteti, míg a profit csak az eladót. A lényeg mégis az, hogy akik megértették és követni tudták Peter F. Druckert, azok képesek voltak a világ legjobb vállalatait felépíteni és óriási profitot termelni.
Mi van a profiton túl?
Az fn.hu új sorozatában az üzleti életben komoly sikereket elérő szakembereket, menedzsereket, cégalapítókat kért fel, írják meg: lehet-e, érdemes-e kizárólag a profit érdekében működtetni cégeket. Alexander Brody, Bojár Gábor és Erdős Gabriella (PWC) írásait szerzők nevére kattintva olvashatja.
Évekig tartó tárgyalássorozat után, 2000-ben, a Sharp megvásárolta cégünk egy szabadalmát. Felbecsülhetetlen, hogy ebben az eladási-együttműködési folyamatban mennyit tanultunk. A japán partnereink üzleti gondolkodásának alaptörvénye valami ilyesmi volt: „Szeretem a Vevőm és a legnagyobb odafigyeléssel szolgálom ki. Amikor a Vevőm az együttműködésünket sikeresnek ítéli, akkor elengedhetetlen, hogy ebből a kapcsolatból a cégünk is profitáljon”. Itt értettem meg, hogy fordítva ül a lovon az, aki a profitból kívánja levezetni a vevői elégedettséget.
Mi nem a „cash and carry” típusú piactéren működünk. Mindezt azért tartom lényegesnek megemlíteni, mert a mi gazdasági környezetünk jóval összetettebb, mint az ilyen típusú vállalkozásoké, ahol a profit lényegében minden eladási tranzakciónál értékelhető. Mi szolgáltatást értékesítünk. Információbiztonsági szolgáltatást. A szolgáltatásunk értékét vevőink jelentős idővel a szolgáltatás kifizetése után érzékelik. Ilyen helyzetben óriási jelentősége van a bizalomnak, a reputációnak. A fentiek miatt a mi üzleti környezetünkben a legnagyobb érték a hosszú távú kapcsolat. Amikor a Vevőnk, a szolgáltatásunk megvásárlása után jó sok idő elteltével észleli, hogy előnyös/hasznos volt számára a szolgáltatásunk, mi akkor kezdhetünk el gondolkodni a profitról.
Hogy miért van ez így? Mert a piacterünk ezer sebből vérzik. Az állami vásárlók, az itthoni piactér legnagyobb Vevői, közbeszerzési okokból nem minőséget, hanem olcsó terméket/szolgáltatást vesznek. A legnagyobb nem állami piaci szereplők a hatalmas különadóktól nyögnek, és fejlesztésre gondolni sem mernek. Más-más okok miatt, nagyon hasonló a helyzet az EU-béli piacainkon is. A lényeg az, hogy felértékelődött a valós értékekben gondolkodó piaci szereplők közötti hosszú távú együttműködés, és ennek pozitív hatása van a cégek profitjára külön-külön is és együtt is.
A mi szemünk előtt a versenyképességünk folyamatos növelése lebeg úgy, mint az egyszeri szamár orra előtt, a látható, de nem elérhető távolságú sárgarépa. Időnként karnyújtásnyi, időnként fényévnyi távolságúnak tűnik. Úgy érezzük, hogy a versenyképességnek nevezett „valami” olyan, mint ultiban a piros ász. Mindent visz. De talán még ennél is többet jelent, mert lényege a „sok jó” összetevő. Nem elég a piros ász, a többi ász is kell. Ezek között a jó összetevők között szerepel a profit is, de nincs kiemelt szerepe. Matematikai értelemben a versenyképesség a piactérre, a gazdaság működésének értelmezési tartományára illesztett, jól megválasztott többváltozós célfüggvény.
A KÜRT-ben az alábbi változókat kezeljük célfüggvényként (különböző súllyal): a profitunk; a stratégiánk kidolgozása és érvényesítése, a fejlesztéseink, a minőségmenedzsmentünk, a humán erőforrásaink és a társadalmi felelősségvállalásunk. Hiszünk abban, hogy versenyképességünk záloga e célok egyidejű elérése, és mindennek hozadékaként a cég profitja (is) jelentős lesz.
(Szerzőnk Széchenyi Díjas, a KÜRT Zrt. elnöke)
