A kelet-közép-európai régió tőkevonzó képessége fölzárkózott szorosan Ázsia mögé az Európai Kockázati– és Magántőke Egyesület (EVCA) statisztikái szerint – mondta el a tanácskozáson a nemzetközi egyesület munkatársa a Magyar Kockázati– és Magántőke Egyesület (MKME) által rendezett konferencián.
Minden hol jó, de nem itt a legjobb
Számos előadó méltatta a kelet-közép-európai régióban rejlő, a kockázati tőkések szempontjából kiváló lehetőségeket. Thomas Tuske, az Enterprise Investors hazai képviselője kiemelte: a régióban a fogyasztói piacokon érdemes befektetni, minthogy a gazdasági növekedés motorja a belső fogyasztás.
Ki a kockázati tőkés?
Olyan magántőke-alap kezelője, aki felelős a kockázati tokének egy meghatározott portfóliócégbe történő befektetéséért.
A kockázati tőkebefektetésekre jellemző (úgynevezett kézrátétellel), hogy a kockázati tőkés nemcsak részvénytőkét visz be a cégbe (vagyonfedezet kikötése nélkül), hanem értékes szaktudásával, kapcsolatrendszerével és stratégiai tanácsaival is segíti a céget.
Forrás: MKME honlapjának definíciói.
Tuske fölvázolta: a régióban a reálbér-növekedés, illetve a fogyasztói bizalom is tartósan nagyobb az unióban mértnél (utóbbi az csatlakozás óta). Az előadónak itt sajnos meg kellett említenie, hogy Magyarország mindkét tekintetben kivétel, amit a kockázati tőkésekkel együtt nyilván bán maga a lakosság is.
Óvatos kockáztatók
A nagyszerű lehetőségek ellenére nem kockáztat sokat hazánkban a kockázati tőkés: míg az Egyesült Államokban a kockázati tőkebefektetések 40 százaléka a vállalkozások fejlődésének korai szakaszában történik, az arány Magyarországon csak 0,8 százalék – derült ki Bruckner Zoltán, a Primus Capital Partners ügyvezetőjének előadásából.
Az MKME statisztikái szerint idén jelentős visszaesés volt a tranzakciók számában, ennek okát az állami szerepvállalás visszahúzódásában látják. A dinamikus növekedést is az államtól várják: az uniós Jeremie-programban ugyanis 200 millió forint használható föl kockázati tőkealapok létrehozására.
Áttörés két év múlva?
Benke Ákos, a döntően állami kézben Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. igazgatója elmondta: az állam tudja, hogy maga nem képes eldönteni, melyik projekt jó, s melyik nem, ezért 30 százalékos arányban magántőkét is bevonnak a többségi állami tulajdonú kockázati befektetési alapokba. Jövőre várhatóan 5-6 ilyen alapot fognak létrehozni.
A konferencia több résztvevőjének egybehangzó véleménye szerint az állami erőfeszítések 2009-re érhetnek be annyira, hogy a statisztikákon is látszódjanak. A “dübörgéshez” hozzájárulhat, hogy több magáncég is kockázatitőke-alapok indítását tervezi Magyarországon.
Benke Ákos reagálva egy befektető cég vezetőjének az előadására közölte: baj, ha kockázati tőkealap nem akar induló vállalkozásba befektetni, csak korai szakaszúba, hiszen induló szakasz nélkül nem lesz korai szakasz sem.
Sajátos állami tőkés
A tipikus kockázati tőkés nagy kockázatot vállal, s nagyot akar „kaszálni”. Az állam viszont nem tipikus kockázati tőkés: nem a magas profit realizálásban, hanem a „portfolióvállalatok” növekedésében, s ezen keresztül a gazdaság dinamizálásában érdekelt. A vállalatból a profitérdekelt kockázati tőkés úgy lép ki, hogy a lehető legnagyobb hozamot érje el: bevezeti a céget a tőzsdére, átadja a részét jó pénzért egy szakmai befektetőnek, a tulajdonos akkor vásárolhatja vissza, ha van rá elég (sok) pénze.
Az állam ezzel szemben minden esetben a tulajdonossal vásároltatja vissza a részét, amely független az esetleg többszörösére növekedett cégértéktől. A fizetendő összeget az unió döntése alapján a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) 4,5 százalékponttal növelt értéke alapján számolják ki (korábban a kamatláb kevesebb volt).
Polgárné Májer Ildikó , a ValDeal vezérigazgatója elmondta: a nagyobb állami szerepvállalásnak örülnek, mert eddigi tevékenységük során tőkeszegénységet tapasztalnak. Így nem egyszer végül a magyar innovációkat, találmányokat külföldön vették meg, s nem magyarországi vállalkozások kezébe kerültek.
Magánszemélyek is
Csaba Zoltán, a Start Garancia Zrt. vezetője arra figyelmeztetett: a kockázati tőkebefektetésekről szóló statisztikák borúsabb képet festenek a valóságosnál. Nem szerepelnek ugyanis a magánszemélyek benne, csak az MKME tagjai. Zoltán Csaba elmondta: ma már akadnak olyan magánszemélyek, akik képesek befektetni 50-100 millió forintot.
A szakember szerint a cégnyilvántartásból kitűnik, hogy évi többszáz olyan tőkeemelés történik, amikor új tulajdonos lép be a cégbe, tehát valójában kockázati tőkésekről beszélhetünk. A Start Tőkegarancia Zrt.-t (amelynek a feladata a befektetett tőke egy részének garantálása állami segédlettel) éppen ezért gyakran magánszemélyek is megkeresik – igaz, az érdeklődésből végül ritkán születik tranzakció.
