Világszerte erősödő tendencia, hogy a vállalkozások egyre nagyobb részt vállalnak kutatás-fejlesztés (K+F) támogatásából, az innováció területén legsikeresebb országokban a vállalatok ilyen célú kiadásai többszörösen meghaladják az államét – mondta Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) politikai államtitkára a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) által szervezett konferencián.
Az állam feladata a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban elsősorban az alapkutatás és az egyetemi szakemberképzés támogatása, illetve az infrastrukturális feltételek megteremtése – mondta Dióssy.
Magyarországon jelenleg a GDP közel 1 százalékát, azaz mintegy 175 milliárd forintot fordítanak K+F-re, aminek csaknem 60 százaléka állami, 40 százaléka vállalati forrás – mondta Boda Miklós, az NKTH elnöke. Mint mondta, a cél az, hogy 2013-ra a helyzet megforduljon, a vállalati és az állami K+F ráfordítások aránya pedig 2:1 legyen.
A 2005-2013 közötti stratégia
Boda elmondása szerint jelenleg folyamatban van Magyarország 2005-2013 közötti tudomány-, technológia- és innovációpolitikai középtávú stratégiájának kialakítása és vitája, amelynek középpontjában a gazdasági versenyképesség ösztönzése áll. Az elképzelések szerint az időszak végére a K+F ráfordítás elérheti a GDP 2,5 százalékát, amelyhez a vállalatok 1,4 százalékkal, az állam 0,7 százalékkal, míg az uniós források 0,4 százalékkal járulhatnak hozzá.
A jelenlegi közel 1 százalékos GDP-arányos K+F-ráfordításból az állam 101 milliárddal veszi ki részét, ezen belül 55 milliárd forintot a magyar tudományos akadémiai, míg 46 milliárdot az egyetemi kutatóközpontok kapnak – mondta Boda.
A vállalatok jelenlegi 74 milliárd forintos K+F-hozzájárulásából a multik 40 milliárdot, a magyar nagyvállalatok 20,6 milliárdot, míg a kis- és középvállalkozások (kkv) 13,4 milliárd forintot fordítanak kutatás-fejlesztésre évente.
Az innovációs stratégia szerint 2013-ra jelenértéken számolva (GPD-növekedés és infláció nélkül) legalább 200 milliárd forint vállalati K+F-ráfordítás szükséges, ami a jelenlegi összegnek csaknem háromszorosa.
Nem vagyunk az élen K+F-ben
Mi nem vagyunk vezetők K+F-ben, a számok legalábbis nem ezt mutatják. Magyarország a középmezőnyben van – mondta Parragh László, az MKIK elnöke. Szerinte Magyarországon nem kezeljük helyén az akadémiai és a termékbe beépülő K+F kérdését, a szellemi termékek gyakorlati hasznosítása általában komoly problémákba ütközik. Nem véletlen, hogy egyetlen Nobel-díjas találmány sem valósult meg Magyarországon – mondta Parragh.
Ha igaz az, hogy a magyar gazdaság számára a K+F kitörési pont, akkor miért csökken folyamatosan az arra fordított összeg – tette fel a kérdést Parragh utalva arra, hogy a gyakorlat nincs összhangban az állításokkal. E kijelentésével kapcsolatban példaként említette, hogy a 2006. évi költségvetés tervezetéből kimaradt a K+F-re szánt, két évvel ezelőtt beígért ráfordítás, miszerint a cégek által befizetett mintegy 40 milliárd forintos innovációs hozzájárulást az állam ugyanakkora összeggel egészíti ki. Mint mondta, a remény még megvan, hiszen egyes képviselőkkel még folynak az egyeztetések arról, hogy ez a támogatás visszakerüljön a költségvetésbe. Hozzátette: azt szorgalmaznák, hogy a pénzek az eredeti jogszabályt követve legyenek szétosztva.
Parragh szerint a hitelesség kérdése is aggodalomra ad okot. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a távlati – 2007-re, 2014-re szóló – nagy célok kitűzésében nagyon jók vagyunk, de a megvalósítás útján tett lépéseink nem azt igazolják, hogy sikerül is megvalósítani a kitűzött időpontban.
Az elnök kiemelte, hogy mindaddig, amíg a kkv szektor nem érzi, hogy a K+F tevékenység valamilyen formában haszonként megjelenik a működésében, addig nem érzi magáénak. Parragh elmondta, a vállalkozások jelenleg ezt úgy élik meg, hogy az általuk befizetett innovációs hozzájárulást adóként fizetik be és nekik semmi hasznuk belőle. A vállalatoknál a lehető legtöbb pénzt kell otthagyni és így ösztönözni őket a K+F-re, igaz ennek az az ára, hogy az államkasszába kevesebb pénz folyik be – szögezte le az MKIK elnöke.
