Tudomány

Készen állsz a világegyetem titkaira?

Csütörtökön bekapcsolták az Alfa-Mágneses Spektrométert. Új részecskéket fedezhetnek fel, és kiderülhet hová tűnt az antianyag.

Az Alfa-Mágneses Spektrométer a legnagyobb és legjelentősebb tudományos eszköz, amit valaha a Nemzetközi Űrállomásra küldtek. Az STS-134 misszió keretében az Endeavour űrrepülőgépen utazott. Az űrhajósok csütörtökön helyezték át a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. A bekapcsolása utáni pár órában is már rengeteg adatot küldött a Földre.

A részecskefizikusoknak annyira fontos volt ez a gépezet, hogy az Endeavour űrsikló indítását a mágneses műszer javításai miatt kellett egy éven át halogatniuk.

1995 óta a spektrométer elkészítését 16 ország finanszírozta, az építését a Nobel-díjas professzor Samuel Ting vezette, aki alatt 600 beosztott fizikus dolgozott tökéletesítésén. Első változatát 1998-ban a Discovery űrsiklón tesztelték. 100 órán keresztül működött. Körülbelül 3 millió hélium atommagot – alfa részecskét – érzékelt, antihélium atommagot viszont nem sikerült észlelni.

Az új prototípust 2004-től szerelték össze. Az Egyesült Államokban 2008-ban hagyta jóvá a világűrbe küldését, és a vele folytatott kísérletek megkezdését.

A rövidítve csak AMS-nek hívott szerkezet körüli hajcihő nem megalapozatlan. Az Alfa-Mágneses Spektrométer a részecskefizika és egyben a világegyetemről alkotott tudás eddigi megválaszolatlan kérdéseit tárhatja fel.

A több mint hat tonnás eszközt, melynek fő egysége egy tartókeretbe foglalt erős mágnes, hat érzékelőjével. Egyik detektorával a nagy energiájú részecskék keltette röntgensugárzást érzékeli. A mérésekkel megállapítható honnan ered a nagy energiájú gamma-sugárzás.

A szilícium alapú nyomkövető egységgel – a Silicon Tracker-rel – eddig ismeretlen részecskéket fedezhetnek fel. A további érzékelőkkel megmérhetik hova tűnt az antianyag és a “hideg sötét anyag” az Univerzumból és van-e idegen kvark a kozmikus sugárzásban. A spektrométerrel tovább bemérhetik maradtak-e az ősrobbanás után mikroszkopikus fekete lyukak.

Az AMS a Nagy hadronütköztetőt is lepipálja, hiszen a világ legnagyobb részecskeütköztetőjével szemben az AMS által érzékelhető kozmikus sugarak lehetnek akár 100 millió teraelektronvolt energiájúak is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik