Pénzügy

Hallgatófogási praktikák

Vannak olyan egyetemi karok, sőt komplett főiskolák, ahová egyetlen egy államilag támogatott hallgató sem kerül majd be szeptemberben. A képzéseket már meghirdették, most már „csak” a diákokat kell rávenni: hozzájuk felvételizzenek.

Az egyetemek és főiskolák minden évben aktív kampányba kezdenek, hogy megszólítsák a felvételizőket. Ez az idén sincs másképp, de most sok intézménynek nehezebb dolga van, ugyanis az új felsőoktatási törvény értelmében kevesebb államilag támogatott hallgató kerülhet be a felsőoktatásba.

Ennyien tanulhatnak állami támogatással
Alapképzésben állami ösztöndíjasként 27 150-en tanulhatnak, további 15 550 diák részösztöndíjat kaphat. Az egységes osztatlan képzésben a teljes támogatásban részesülők száma 2420, a felsőfokú szakképzésben 3500 lesz. Ez összesen 48 620 olyan diákot jelent majd, aki valamilyen formában állami támogatással tanulhat.

A Miskolci Egyetemen például egyetlen állami ösztöndíjas jogász és gazdász sem kezdhet szeptemberben. Patkó Gyula rektor az FN24-nek eljuttatott levelében felhívja a figyelmet: a tavalyihoz képest 343-al csökkent alapképzésben az állami ösztöndíjas képzésre felvehetők száma, míg a mesterképzésben 176-al többek részesülhetnek az idén állami ösztöndíjas képzésben összegyetemi szinten. „A térség súlyos pedagógushiányához fog vezetni a tény, hogy az évekkel korábbi 1300-as sárospataki diáklétszámot tekintve most csak 40 állami ösztöndíjas helyet kapott a Comenius Főiskolai Karon” – írja levelében. A rektor az egyébként is komoly nehézségekkel küszködő Észak-Magyarország régió jövőjére nézve tartja szomorúnak a számok alakulását, hiszen pillanatnyilag nem mérhető fel, hogy hányan tudják majd és milyen mértékben vállalni a képzések önköltségét.

A Pécsi Tudományegyetem a korábbi évek beiskolázási kampányaiban elsősorban az intézmény által kínált lehetőségeket mutatta meg, addig az idei évben a középiskolások nézőpontja uralja a kommunikációt: Készülj fel! Felveszünk! – közölte Lengvárszky Attila, a PTE oktatási igazgatója az FN24-gyel. A törvény miatti változásokra reagálva az a cél, hogy az egyetem támogatást, objektív tájékoztatást nyújtson a jövőjükkel kapcsolatban elbizonytalanodott diákok számára. Megmutatják, milyen lehetőségek állnak a fiatalok előtt, hogy a megváltozott helyzetben is olyan útra lépjenek, melyek terveikhez minél közelebb állnak. Például felhívják a fiatalok figyelmét, hogy a képzési kínálatukban sok olyan szak szerepel, amelyek nem tartoznak a drasztikusan lecsökkentett képzések körébe, ám az oktatott tananyag nagyfokú átfedést mutat az eredetileg kiszemelt szakkal, így a mesterképzésre jelentkezés során már az előre eltervezett utat választhatják a hallgatók.

Facebook, nyeremények és nyomtatott sajtó

A Miskolci Egyetem munkatársai a hagyományos toborzási formákat választották: a sajtóhírek, online, tévés, rádiós és nyomtatott hirdetések, illetve információs kiadványok mellett a Facebookot is igénybe veszik. Kisfilmekkel is kampányolnak, illetve már évek óta működik a Virtuális 0. évfolyamuk, ahol a leendő egyetemi életre készülhetnek fel a látogatók. Emellett személyes találkozásokon: nyílt napon, illetve családi napon szólítják meg nemcsak a fiatalokat, hanem a szülőket is.

A Gábor Dénes Főiskola (GDF) a 2012-es beiskolázási kampányában szintén a felvételiző diákokra és a szüleikre koncentrál. Az az üzenetük, hogy „Ne add fel! Az első hely nem kerül semmibe”. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a GDF-et jelöli meg valaki a jelentkezési lapon az első helyen, akkor az intézmény többek között átvállalja a felvételi eljárás díját, térítésmentesen biztosítja a tananyagot, és elintézi még a Diákhitelt is.

Immáron negyedik alkalommal indította el online szimulációját a PTE, amely az idén a Szegedi Tudományegyetem részvételével már regionális játékká bővült. A Facebook-oldalán pedig ismét egyedülálló kezdeményezéssel toboroz a pécsi egyetem, ahol interaktív videósorozatának részeseivé válnak az érdeklődők. Az online kommunikációt a felvételizőknek szóló weboldal teszi teljessé, mely a folyamatosan frissülő felvételi információk mellett képzési iránytűvel segíti a középiskolások eligazodását az alapképzések, mesterképzések, felsőfokú szakképzések rendszerében – mondta az oktatási igazgató. A hagyományos marketing eszköztárában továbbra is helyet kapnak a hirdetések, fórumok, a középiskolai látogatások és nyílt napok, ahol a felvételivel és a képzésekkel kapcsolatos tájékoztatás mellett a személyes élmények megosztására is sort kerítenek az egyetemet képviselő diákok.

A GDF kampányának a „főszereplője” egy sárga csekk. Az üzenet célba juttatásához az iskola egyrészt online és gerillamarketing eszközökkel is él, másrészt igénybe veszi a hagyományos hirdetési felületeket (óriásplakát, citylight, rádió-spot, city-screen, újsághirdetés). Az Educatio kiállításon például a csekkes szendvicset „üldözte” az iratmegsemmisítő szendvics. A Facebookon egyedi alkalmazásokat használnak: játékokkal, szóró- és értékesebb ajándékok kisorsolásával. A személyes kommunikáció is hangsúlyos: az iskola középiskolai látogatásokat, nyílt napokat szervez.

Ösztöndíjjal csábítanak

A Gábor Dénes Főiskolának alapítványi intézményként más kihívásokkal kell szembenéznie (például az iskola finanszírozása), ugyanakkor lehetőségei is adott esetben szélesebb spektrumon mozognak, mint egy állami felsőoktatási intézménynek. Ezt jól példázza a – részben a felsőoktatási törvénynek köszönhető változások miatt – 2012 szeptemberében induló „Te jössz” Ösztöndíj Program, amelynek lényege, hogy hallgatói szerződés nélkül, az állami főiskolákkal átlagban azonos arányban biztosít ösztöndíjas helyeket az iskola.

A Miskolci Egyetemen a karok többségének van a középiskolásoknak szóló játéka, például olyan is, amelynek a nyertese – ha bejut az áhított szakra – egy éven át ösztöndíjat kap, amelyből akár a tandíját is fedezheti.

Ösztöndíjalapot létesített a szeptemberben induló gazdaságtudományi alapképzések hallgatói számára a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara, közösen a Soproni Felsőoktatásért Alapítvánnyal– mondta Faragó Sándor rektor az MTI-nek. A céljuk az, hogy legalább annyi hallgatónak adjanak ösztöndíjat, mint ahány államilag finanszírozott hely volt korábban – ugyanis ezen a tudományterületen egyetlen államilag finanszírozott helyet sem kaptak. Háromféle ösztöndíjra pályázhatnak majd az elsőévesek: a Bachelor esetén a tanulmányi eredményt és a szociális helyzetet is figyelembe veszik, a Menedzser ösztöndíj vállalati támogatási szerződéssel is együtt járhat, a Kiválósági ösztöndíjra pedig a jó vagy kiváló tanulmányi eredményt elérő hallgatók esélyesek.

A Pécsi Tudományegyetemen is megmarad bizonyos fokú átjárás a legkiválóbban teljesítő önköltséges hallgatók számára, hiszen az állami ösztöndíjas képzésből lemorzsolódók helyére a jövőben is bejuthatnak a kimagaslóan teljesítő diákok.

Megpróbálják alacsonyan tartani a tandíjat

A Miskolci Egyetem vezetősége a régióban élők anyagi gondjaira is tekintettel mindent megtesz a költségek alacsonyan tartásáért – közölte a rektor. Az FN24 megtudta: a részösztöndíjas képzések már szemeszterenkénti 60-70 ezer forinttól is indulnak, ami akár Diákhitel nélkül is kifizethető, például hallgatói munkavállalással. A borsodi megyeszékhelyen is felmerült már az az ötlet, amelyet az Edutus Főiskola megvalósított (az erről szóló cikkünk itt olvasható), ám még nem tettek lépéseket saját iskolaszövetkezet létrehozására.

Nyílt napok
A Felvi.hu felületén elindult egy nyílt nap kereső, amely itt érhető el.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik